1993-ban két évnyi NB2-es tagság után jutott vissza a DVSC az első osztályba így újra a nagy múltú, budapesti csapatok és szurkolóik látogattak Debrecenbe. Köztük az MTK gárdája, akik ha a szurkolói szcénában nem is, de csapatként az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező együttesnek számítottak Budapesten. A legutóbbi hajdúsági vizitjük nem volt örömteli a hazaiaknak, hiszen egy 1-7-es győzelemmel távoztak a városból, jelentéktelen létszámú kék-fehér drukkere asszisztálása mellett. A kilencvenes években a csapat a magyar elitet képviselte, viszont a szurkolóbázisuk jelentősen megcsappant, és néha csak pár százan lézengtek a lelátókon. Komoly szervezett szurkolócsoporttal sem büszkélkedhetett ebben az időben a Hungária körúti alakulat, az később alakult ki a kék-fehéreknél.
Az előzményeket figyelembe véve, nem csoda, hogy 1994 tavaszán mindössze 30 vendégszurkoló volt csak Debrecenben, különösebb ismertetőjel nélkül. A csapatuk ebben a szezonban nagyon gyengén muzsikált és búcsúztak is az első osztálytól a bajnokság végén. Még ekkor sem volt komoly csoport a nyolcadik kerületben, de az alacsonyabb osztály lehetővé tette a megalakuló Blue Boys megerősödését.
A visszakerülés egyből sikerült, és szinte az elsők között kellett a Hajdúságban vizitálniuk. A vendégszurkolók létszámával nem is volt gond, de a szervezettség úgy látszik az NB2-ben maradt és csak pár sál mutatta, hogy a vendégszektorban nem semleges drukkerek ülnek.
1996-ban aztán megszerveződött a fiatalok alkotta Blue Front '96 legénysége, akik új színt vittek kék-fehér szurkolók lelátói életébe. A szeptemberi debreceni vizitre be is toppantak egy impozáns méretű transzparenssel és ha már itt voltak elég aktívnak bizonyultak, az alacsonyabb létszám ellenére. A góljaik után a kerítésen csüngtek és bizony hevesen mutogattak a hazaiak irányába. Mivel minderre négyszer is sor került, a debreceni oldal eléggé felpaprikázódott és a vonattal érkező BF után az állomásra vonult. A rendőrök elillanása után, pár debreceni felment utánuk a vonatra és elvették a frissiben csinált drapijukat, pár füles kíséretében. Az ügynek volt folytatása, hiszen az MTK szurkolók feljelentést tettek, így nyomozás indult "rablás" címszóval, így a bezsebelt drapi soha nem lett újra látható a nyilvánosság számára, annak további sorsa teljesen ismeretlen.
Kép: Sándor Mihály
A következő esztendőben tanulva a tavalyi fiaskóból busszal érkeztek, erős rendőri jelenléttel és az In-Kal Security védelmében, akik szintén a busszal jöttek. A létszámuk olyan 40 fő körüli volt, de csak a Front '96 húsz fője vállalta fel a szurkolást. Ők ismét aktívnak bizonyultak és szinte végig dalolták a kilencven percet, majd az erős biztonsági gyűrűben sértetlenül távoztak a Nagyerdőből.
Kép: Ultras Debrecen
Legközelebb 1999 májusában érkeztek magyar bajnokként, így nem csoda ha hatvanan voltak a vendégszektorban. Egy nagyobb lepedő kirakása volt az egyetlen szurkolói megnyilvánulásuk, majd meglepetésre összekülönböztek a rendőrökkel, amiben ők húzták a rövidebbet.
A következő idényben ismét májusban érkeztek. Lehettek vagy 30-an és félmeztelenül napfürdőztek a szektorukban. A Front szurkolt 10-15 percet, de aztán ők is csak üldögéltek és így napozták ki az ezüstöt a csapatnak.
A kétezres kvalifikációban egy csoportba kerültek a felek, így szeptemberben meglepően sok, legalább 60 MTK szurkoló érkezett Debrecenbe. A jobb létszám ellenére nem volt komoly szurkolás részükről és a Front is csak egy csíkos, nagyobb rudas meglengetésével vétette magát észre.
A bajnokságban ismét jó létszámban érkeztek, de a hatvan főből csak a BF 10 fője álldogált a szektorban. Szurkolni ők sem voltak hajlandóak, csak a gólok után ugrottak fel a kerítése. Most mellőzték a mutogatást a hazaiaknak, így békében távozhattak.
A következő esztendő alapszakasz első körében ismét meg volt a hatvan fős átlag létszám és meglepetésre most az öregek mutatkoztak élénkebbnek, így az ő MTK, MTK rigmusuk hallatszott többször a 90 perc alatt.
A harmadik körben csak 20 idősebb drukker érkezet és azzal hogy végig ülték a találkozót, nem hozták senkire a szívbajt. A BF legénysége hosszú idő után hagyta drapi nélkül a debreceni vendégszektor kerítését.
A rájátszásban osztálynyi különbség volt a két csapat között, így legközelebb csak a 2002/2003-as szezon alapszakaszában találkoztak. Ekkor 40 kék-fehér hívő érkezett Debrecenbe a Front drapijával és két kisebb MTK (MTKO) feliratú lepedővel és egy Wellcome to Blue Hell feliratú kiírással. A szurkolásban majdnem mindenki részt vett, így egész jó volt a hangulat a soraikban.
Kép: Derencsényi István
A bajnoki rendszer mellett a télire kiírt kispályás torna döntőjére is Debrecenben került sor, de oda csak 15-en érkeztek és nem a Front kötelékéből, legalább is zászlójuk nem mutatta, hogy ők ott lettek volna.
Tavasszal a Magyar Kupa elődöntőjében is Debrecenbe kellett menniük, de csak 10-en tették ezt. A kerítésre a Blue Brothers feliratú lepedő került, ami a Front egy fiatalabb kiadásának felelt meg. A csapatuk nagyon kikapott és a lelátón is kapták az ívet, talán ezért is panaszolták be a debreceni szurkolókat az antiszemita rigmusaik és zászlóik miatt.
A bajnokság rájátszásában egy tucatnyian érkeztek a Hajdúságba, de a Brothers drapi kitételén kívül semmit nem csináltak.
2004 áprilisában harmincan voltak a szektorukban, de a szurkolást csak a BB 10 fője vállalta fel, kb 15 percig, aztán teljes csend volt a vendégben.
A felsőházi rájátszásba csak 20-an érkeztek és ülve tekintették meg azt a találkozót, amelyik a bajnoki cím sorsáról is dönthetett volna.
A téli teremtorna döntőre ismét bejutottak és egy klubcímeres lepedő mögött 20-an üldögéltek és 5-en néha szurkolgattak.
Kép: www.onlila.hu
A tavaszi bajnoki forulóra ismét jobb létszámban jöttek, de a negyven főből csak a Blue Brothers 20 fője szurkolgatott, a többiek csak szotyiztak és nézték a csapatuk sima vereségét.
Kép: Derencsényi István
2005 augusztusában harmincan érkeztek, de csak a BB 15 fője szurkolgatott szórványosan. A meccs végén beleszaladtak pár hazai fiatalba, akik kiosztottak pár pofont soraikban, majd engedték hadd menjenek.
Kép: Derencsényi István
A 2006-os teremtornára csak
tucatnyian érkeztek és egyáltalán nem szurkoltak. A következő évben még
kevesebben jöttek, de ezúttal a BB is megjelent, és néha még óbégattak is. Ez
keltette fel a haza fiatalok érdeklődését és meglátogatták őket, majd egy
kisebb drapival a tarsolyban távoztak.Áprilisban egy busszal érkeztek és már az út során jól érezték magukat, énekeltek, füstöltek. A vendégszektorban a Blue Brothers mellett a Mystical Girls is drapit bontott, de a két csoport mellett több új zászlót is kipakoltak. A szurkolással úgy 20-an foglalkoztak és egy kisebb kék füsttel, valamint pár lengetőssel az egyik leglátványosabb fellépésük volt Debrecenben. Mindez sajnos csak 20-25 percig tartott ki, de azért ez még így is egy jó produkció volt részükről.
Kép: Derencsényi István
2008-ban újra közel kerültek a
magyar bajnoki aranyhoz, így a debreceni vendégbe kicsit jobb létszámmal, kb.
nyolcvanan jelentek meg. Aktívnak csak a két csoport (BB, MG) mutatkozott, de
folyamatosan nekik sem sikerült szurkolniuk. A meccs alatt a tőlük eligazoló
Cvitkoviccsal nem találták a közös hangot, de a győzelem és a bajnoki arany
közelsége feledtette a problémát, és inkább a csapatukat éltették. A következő szezont a két csapat találkozása vezette be a szuperkupa keretében Debrecenben. Az emlékezetes találkozóra csak 10 kék-fehér drukker érkezett, zászlók nélkül.
A bajnokságba 15-en érkeztek, de pár új zászlón kívül semmivel nem rukkoltak elő.
2009 decemberében csak egy kocsival jöttek a bajnoki fordulóba és 15 percet késtek. A meccsen csak arra vártak, hogy vége legyen a találkozónak, majd gyorsan távoztak is a városból.
10 nap múlva a Magyar Kupában is jönniük kellett Debrecenbe és ezt meg is tették. Tízen, pár drapival jelentek meg és néha még szurkoltak is.
2011 áprilisában csak 20-an jöttek, ami elismerendő mert a csapatuk a kiesés szélére sodródott. A szurkolást egy darabig nem erőltették, majd mindent egy lapra feltéve félmeztelenre vetkőztek és tomboltak egyet. Ez semmit nem segített a csapatukon és kiestek az év végén.
Kép: Csuti
Emiatt egy évet kihagytak Debrecenben, majd 2012 novemberében ismét 20-an jelentek meg a Blue Brothers kötelékében. A meccsen egész jól elszurkolgattak és még egy előénekes is akadt. A győzelmüket félmeztelenre vetkőzve ünnepelték, majd távoztak Debrecenből.
Kép: www.civishir.hu
A következő évben egy kicsivel többen jöttek, de kevesebbet szurkoltak, így csak a megjelenés és a kerítés feldíszítése volt díjazandó.
Kép: www.haon.hu
Az Új Nagyerdei Stadionba csak 15-en érkeztek, de a hazai tábor bojkottja miatt tőlük zengett a stadion az első negyedórában. Aztán náluk is elfogyott a levegő, ami miatt szinte síri csend uralkodott a szép új stadionban.
Az utolsó Ligakupa elődöntőre Debrecenbe került sor, de a 700 nézőből egyetlen MTK szurkoló sem akadt a stadionban.
2015-ben elsőnek 15-en jöttek és pár kisebb drapival a bejárat karzatán álldogáltak és néha még szurkolgattak is.
Kép: Vikcsi
Majd decemberben is jöttek 10-en, mert az új stadionjuk építése miatt ismét Debrecenben játszották a meccsüket. Most is csak pár kisebb drapi jelezte jelenlétüket és az eleresztett pár rigmus.
Ezzel pontot is tettek az eddigi debreceni fellépéseikre, amely mostanság eléggé visszafogott volt, amin nincs mit csodálkozni, hiszen pár éve az egész magyar mozgalom haldoklik. Mindezek és az MTK szurkolók kisebb respektje ellenére, az elmúlt 20 évben az egyik legkiegyensúlyozottabb vendégfellépését nyújtották a Hajdúságban, ami tiszteletet parancsoló. Sokkal nagyobb és elismertebb táborok nem voltak képesek azt az állandóságot és létszámot hozni folyamatosan Debrecenbe, amit a maroknyi kék-fehér drukker igen.
hancsi78
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése