Gyakran vagyok bajban, amikor egy-egy általam meglátogatni kívánt sporttelepen sétálgatva belefutok egy másikba, főleg, ha az egy iskola grundja. Olyankor ott a dilemma, hogy fényképezzek e, vagy inkább hagyjam. Ezekre az iskolai grundokra besétálni nem lehet, viszont néha adja magát a lehetőség és a látvány, hogy mégse hagyjam csak úgy fotózatlanul. Arról már nem is beszélve, hogy sok iskola kiadja a pályáit bérbe, és néhány kisebb csapatnak egy-egy ilyen játéktér a hazai pályája. Régen megpróbáltam minden pályát megörökíteni, amibe csak belefutottam. Ez néha azt eredményezte, hogy hazaérve bajban voltam, mert néhány grund sokkal nagyobb volt annál, mint azt én látni véltem a helyszínen, így lemaradt egy-két pálya, amit sokszor azzal próbáltam kompenzálni, hogy egy általános fotót tettem a helyére, jelezve, hogy volt ott még egy pálya, csak arról épp nem sikerült képet csinálni. Ma már sokkal visszafogottabb vagyok és csak nagyon ritkán engedem a lovakat szabadjára. Manapság már csak ...