2015. szeptember 19., szombat

Celtic & St. Johnstone


A lassan 100 darabból álló skót sálgyűjteményem újabb 8 darabja kerül fel most a blogra. A Celtic csapatától összességében nem a legszebb sálakkal rendelkezem, amelyen a mostani 5 sem változtat. Sok, a játékosok tiszteletére kiadott nyakbavaló kerül hozzám, amiért nem repesek ugyan, de ha már jöttek akkor had maradjanak. A St. Johnston vonal már kicsit jobban alakult, itt a háromból kettő szimpla klubsál és csak egy készült a 2008-as skót kupaelődöntőre, ahol a Glasgow Rangers volt a perthi csapat ellenfele.










hancsi78

2015. szeptember 18., péntek

Wilson Park Football Ground

Belfastban tavaly elég alapos térképezést végeztem futballpálya ügyileg, így a nagyobb létesítmények mellett jutott idő a kisebb grundokra is. Így jutottam el a Wilson Parkba, amely a Solitude Stadion mögötti nagyobb zöld terület réttel, tavakkal és megfelelő vadállománnyal. A parkot nagyon sokan használják kikapcsolódásra, sétára, így nem csoda, ha a kisebb sportolási lehetőségek mellett egy labdarúgó pálya is ki van alakítva a területen. Mivel nem fekszik túl messze a már említett Cliftonville AFC otthonától, így a pirosak gyakran edzésre használják a kerítéssel körbevett játékteret. A "korlátoltság" mellett más meglepő nem is volt a pályában, így pár kocka elkészítése után, már vágtattam is a nagyobb falatnak számító Solitude felé.



hancsi78

2015. szeptember 16., szerda

MK Döntő 1999 - R.I.P. Kövi


Nem számítottam rá, hogy pár hónapon belül egy újabb barátomtól kell búcsúznom, de a sors úgy látszik nem kegyes hozzám ebben az esztendőben. Itt hagyott egy olyan fiatal srác, aki érdeklődésének és mentalitásának köszönhetően az egyik legjobb beszélgető partnerem lett az elmúlt esztendőkben. Szenvedéllyel élt, és minden beszélgetésünkben ez a szenvedély tükröződött vissza. Minden szabadidejét a lelátói kultúra tanulmányozásának szentelte és én ebben próbáltam neki segíteni régi sztorik felidézésével, történetek kiegészítésével.  Az egyik leglelkesebb olvasója volt a blog szurkolókkal foglalkozó részének, és én örömmel vettem a bejegyzések miatt felmerülő kérdéseit, amiből akadt szép számmal. 
Sajnálom, hogy ezt a pár sort már nem olvashatod csak odafent és nem kérdezhetsz újra és újra. Biztos élvezettel csemegéznél a sorok közt, hisz te kétszeresen is érintett vagy az 1999-es kupadöntő(k) kapcsán. 
Kövi! Örülök, hogy a barátod lehettem! Nyugodj békében!

Kövi 1987 - 2015
 Kép: Kövesdi Gábor


1999 május 20-án történelmi meccset játszott a Debreceni Vasutas a Magyar Kupában, hiszen a Lokinak még egyszer sem sikerült eljutni eme rangos eseménysorozat döntőjébe. A találkozóra Vácon, a Városi Stadionban került sor, az ellenfél pedig a másodosztályt vezető Lombard FC Tatabánya volt……

Sajnos a hétköznapi időpont és az éppen zajló érettségi kicsit befolyásolta az utazó létszámokat, de így is több ezren indultak meg mind a két városból (sőt még többől) a Dunakanyarba. A bányászok többsége közúton közelítette meg a helyszínt és elég hamar megérkeztek, így nem maradtak le a Szabad Föld kupa döntőjéről sem, amelyet a Harta csapata vívott a Kemecsével. Meglepetésre mind a két vidéki egyletet nagyobb létszámú drukker kísérte el. A hartai kék-fehérek pár kisebb zászló mögül biztatták a kedvenceiket és talán a színegyezőség miatt a tatabányai csapatnak is szurkoltak. Ellenfelük a szabolcsi kiscsapat volt, akik az egyszerű zászlóik mellett egy Yellow Blue Hooligans lepedőt is kiaggattak, de szurkolásuk nem volt jobb az ellennél, viszont valami oknál fogva a debreceni vasutasoknak is szorítottak, teljesen két részre osztva ezzel a kupadöntős táborokat. A szurkolásuk kezdetleges volt, látszott hogy nem igazán szervezettek és a kupadöntő nagy falat számukra, de itt voltak mind a két oldalról, ráadásul nem is rossz létszámban, így feltétlenül jár nekik a tisztelet. A kilencven perc nem hozott döntést a pályán, de még gólt sem, így büntetők következtek, ahol a Kemecse nyert 5-4 arányban, így a kék-sárgák örülhettek az elsőnek a váci stadionban..

Kemecse
 Kép: Sándor Mihály
 
Harta
Kép: Sándor Mihály
Az est fénypontjára a bányászok olyan 3.000-en érkeztek és megjelenésükön látszott az első osztály és az igazi megmérettetések hiánya. A kerítést azért elég szépen telepakolták, többnyire szimpla kék-fehér kellékekkel, amin esetleg a Lombard FC felirat vagy címer szerepelt. Két csoportjellegű transzparens is kikerült Blue Boys és Blue White Clan felirattal, valamint a Harta drukkerek nagyobb lepedője is ide került. A hangerejükkel nem volt gond, de a változatosságot nem erőltették túl. 4-5 komolyabb dalt váltogattak, de volt hogy csak csendben figyeltek. Látványként pár nagyobb zászlót feszítettek ki a fejük fölé és 50-60 pénztárgépszalag is repült a pályára egy kis konfettivel vegyítve. A második félidőben pár rakétát lőttek fel és 3-4 görögtüzet is begyújtottak, majd folytatták a lelkes, de olykor csendes szurkolásukat. A debreceniekkel nem nagyon foglalkoztak, így nem volt különösebb gond a két fél között. A kupadöntőt elvesztették, ami miatt érezhető volt a csalódottságuk, de ezt hamar feledték és az NBI-be jutott csapatukat ünnepelték, majd csendesen távoztak Vácról. 

Tatabánya
 Kép: Régi Idők Lelátója

 Kép: 3. Félidő

Debrecenből megközelítőleg 5.000 drukker vágott neki a váci túrának egy különvonattal, amelyet a klub szervezett és 25 nagy busszal, amelyet az ultracsoportok indítottak el. A nagy létszám miatt folyamatos volt az érkezés a lelátóra, így a kerítésre sorban kerültek ki a csoportok (Szívtiprók, Force Field, Red Hell, Red Veterans, Red Front, Red Territory, Balmaz Front, Vadmacskák) transzparensei. Pár régen látott lepedő is a kerítést díszítette mint a Lokika feliratú molinó, vagy az egy szektorral arrább állomásozó  Wrong Side transzparense. A debreceni csoportokon kívül a fehérvári barátok is szép számmal érkeztek a rendezvényre, amelyet az RBD, Hableányok és az Alba Volános United Ultras nagy, Székesfehérvár molinója is jelzett. Ezen kívül a hazai csoportok is a debreceni csapatot és tábort támogatták, így pár váci lepedő és szurkoló is kint volt a kanyarban. A piros-fehér oldal már a kezdetekben sokkal szervezettebb volt az ellennél, ami megmutatkozott egy meccs előtti koreográfiában, amelyben piros kartonok között egy római egyes szám vált ki fehérrel. Egy kiírással is társult a látványhoz: A Kupát mindenáron. A kartonok két oldalán fehér kisebb lengetősök jutottak szerephez, illetve a szomszédos szektorban (Wrong Side) egy nagy, szárnyaskereket ábrázoló zászló feszített a fejek fölé. A szurkolást megafonos előénekesek vezették, ami által sokkal hangosabb és folyamatosabb volt a debreceni kórus. A koreográfia után fehér és sárga füstök lettek begyújtva és nagyobb lengetősök színezték a bemutatót. Az előénekesek ellenére az első félidőben csak párszor dörrent meg igazán a debreceni had, és ebbe azért néha beleszőttek egy-egy, az ellenfelet megtaláló rigmust is. A második félidő elején a pirotechnikáé lett a főszerep. 10 tűz és tucatnyi sima fáklya mellett rakéták és  füstök lettek bevetve. A szurkolás a kupa elhódításának közeledésére lett egyre jobb és hangosabb, de az utolsó percekig volt miért izgulni, így nem volt azaz önfeledt fieszta a szektorban. A rudasok mellett még 4-5 tűz és némi füst is szerephez jutott a második félidőben, majd a lefújás pillanatában szinte mindenki a pályára rohant ünnepelni. Kezdetét vette egy kis őrjöngés és annak a trófeának az ünneplése, amelynél fényesebb még nem volt a vasutasok vitrinjében. A pálya elfoglalása  másfél óráig tartott és közben a bányászokat hergelték páran a pályáról, de a felsorakozó rendőrök hamar eloltották a túlzott közeledési szándékot. A hazaút is ünnepléssel telt, ami néhol vandalizmusba csapott át, és problémát okozott a kíséretet ellátó rendőri egységekkel. Debrecenbe érve 10-12.000 ember ünnepelte hajnalig a kupagyőzteseket utcabállal és tűzijátékkal. Feledhetetlen nap volt ez a hajdúsági szurkolók életében.


Debrecen




Képek: Derencsényi István


hancsi78

2015. szeptember 3., csütörtök

Sálak Svájcból

Svájc nem tartozik azon országok közé, ahonnan nagyon várnám a sálak érkezését, talán pont ezért oly kegyes hozzám a sors és veti utamba szinte tömegével ezeket a nyakbavalókat. Ez főleg a válogatott darabokra igaz, de azért klubsál is kerül hozzám bőven. A mostani kilenc is ilyen, van benne nagy és ismert csapat és olyan is, amit alig találtam meg a helvét labdarúgó térképen. 1-2 még tetszik is, így panaszra nincs okom. Egy biztos, ha így folytatódik a svájci sáldömping, akkor lassan elérik az 50-es darabszámot, ami nálam azt jelenti, hogy külön oldalt kapnak majd a blogon.











hancsi78

Peters Lane - Princes Risborough

Egy fura nap, fura kirándulása során, véletlenül akadtunk bele Princes Risborough településén, a Peters Lane-en található sportpályába. Csak a szerencsén múlott, hogy a bolyongásuk során éppen arra haladtunk és megpillantottuk a fiatalok számára fenntartott labdarúgó pályát. Erről, mármint hogy a fiatalok használják a játékteret egy, a bejáratnál kihelyezett tábla tájékoztatott. Ezen kívül, csak a játéktér vonalán körbefutó sövényfal adott különlegességet a pályának, amúgy csak a fennhagyott kapuk lettek volna értékelhetőek. A hirtelen jött lehetőség és a gyér fotózni való miatt sok időbe nem került körbejárni a területet, ami azt jelentette, hogy folytathattuk is tovább az aznapi céltalan kocsikázást, ami így már nem is volt annyira céltalan.



hancsi78

Nemzeti Lobogók


A zászlóim még mindig nem kerültek fel egy külön részre a blogon, így aki szereti ezeket a "kiegészítőket" az kénytelen egy-egy hasonló bejegyzést megtekinteni. Most pár nemzeti lobogó következik, amelyek egy része csak nemrég került a birtokomba, de van olyan is, ami már majdnem 20 éve nálam van. Már leírtam párszor, hogy a sálak mellett, csak amolyan másodrendű a zászlógyűjtési szenvedélyem, így nagy gyarapodásra ez ügyben nem kell számolni. Azért évente pár mindig horogra akad, így ha lassan is, de folyamatosan bővül a kollekció, ami lassan megérik arra, hogy külön oldalt kapjon a blogon.

Zöld-foki Köztársaság:

USA:

Portugália:

Oroszország:

Németország:

Jamaika:

Grenada:



hancsi78

Magyar Műfüves Kispályák


Az egykori bitumenes felületet manapság már egyre több helyen felváltja a műanyag vagy műfüves borítás, a kisebb, kézilabda méretű pályák esetében. A műfüves játékterekből következik most négy, pontosabban 5, mert a Debreceni Agrártudományi Egyetem területén egymás mellett két ilyen kispálya is ki van alakítva. Mind a kettő jó állapotban volt, amikor két éve arra jártam, igaz arról nincs információm, hogy mikor alakították ki őket. A centerpálya mellett pár soros mobillelátó is fel van állítva, amely egy kisebb szurkolósereget kényelmesen kiszolgál. Csakúgy, mint az Oláh Gábor utcai Stadion Műfüves nagypályájának (egykori füves edzőpálya) végében kialakított kispálya, ahol igaz csak az egyik kapu mögött, de szintén van egy pár soros fapados, mobilizálható stand. A Derék utcán már nincs ilyen kiszolgáló rész a pálya körül, igaz ez nem is egy sporttelep, vagy egyetem területén van kialakítva, hanem a betondzsungel szomszédságában, a Debreceni Jégcsarnok mellett. Debrecen városát elhagyva Ebesen, a Rózsa utcában is van egy műfüves kispálya a sporttelepen. Sajnos ezt csak távolról tudtam lencsevégre kapni, mert a hajnali vizitemnek köszönhetően a terület még nem volt nyitva.

Debrecen - Agrár Egyetem(Debreceni ASE):

Debrecen - Derék utca:

Debrecen - Oláh Gábor utca(Debreceni VSC):

Ebes - Rózsa utca:


hancsi78

Strandröplabda tengeren innen és túl

Legyen most a strandröplabdáé a szó egy bejegyzés erejéig. Nyaralása alatt, egy romantikus tengerparti séta során több ilyen kisebb pályába belebotlik az ember, hiszen minden magára adó parti vagy part közeli szálloda kialakít egyet. Boa Vista szigetén nem sok hotel van, de azért strandröplabdapálya mindenhol található. A Bahia Beachen sétálgatva bele is akadtunk egybe, és a fehérre festett, kiszáradt fák közé kifeszített háló adott egy különleges feelinget a játéktérnek. Az Atlanti Óceán egyik szigetéről ugorjunk az európai szárazföld közepébe, nevezetesen Debrecen városának, Pallag nevezetű külterületébe. Az itt működő szakközépiskola valami oknál fogva kialakított egy pályát a kollégium melletti területen, így ha nem is egyedülálló, de mindenféleképpen különös módon, itt is élvezhetik a röplabdát a homok szerelmesei.

Debrecen - Pallag:

Sal Rei - Bahia Beach:


hancsi78