A skóciai kirándulásunk elején érkeztünk Edinburgh városába, mely ugye a skótok fővárosa és történelmi múltja kötelezővé tette számunka a megtekintést. A kocsi gyors letétele után helyi autóbusszal vánszorogtunk be a központba, majd gyalog folytattuk az utunkat a helyi nevezetességek felé. Mivel nem éppen sík területre épült a város, hamar kifáradnunk, de az sem segített hogy az olimpia utózöngéje és az épp kezdődő Edinburgh fesztivál miatt még mozdulni is alig lehetett a belvárosban. A tömeg módszeres leküzdése után szintén helyi busszal "száguldottunk" a kikötő felé, ahol a Britannia megtekintése szerepelt a programban, de külső és belső okok miatt ez végül meghiúsult. Visszafelé megálltunk az Easter Roadon és megtekintettük a Hibernian FC zöld-fehér épületét, mely egy klasszikus brit stadionnak felel meg. Sok extrát nem is nyújtott, igaz alaposan nem is lehetett körbe járni, mert a főbejáraton és a shopon kívül minden kerítéssel volt körbevéve, így kíváncsi szemeimnek ezúttal meg kellett elégednie a külső látvánnyal.
Easter Road (Hibernian FC):
A helyi zöld-fehérek után ismét az álmosító helyi buszjárat következett, mely a 200 méterenkénti megállóknak és a délutáni csúcsnak köszönhetően több mint két óra hosszan keresztül vánszorgott velünk az Easter Road-tól a reptér melletti parkolóig. A "tortúra" után bepattantunk a kocsiba és a "Da Vinci Kód" (mint film) helyszínének megtalálása után meg sem álltunk a Murrayfield Stadionig. Természetesen ekkora már szakad az eső, így a monstrum megtekintése közben sikerült szépen eláznom. Szerencsémre a létesítmény nem zárkózik el a látogatók elől, sőt mindezért még pénzt sem kérnek, így az eső elől a fedett lelátóra menekültem és megcsodáltam belülről is a stadiont. A stadiont, mely 1925-ben nyitott és 1995-ben esett át egy nagy felújításon. A Murrayfield a skót nemzeti rögbi válogatott otthona, de itt játszik a Murrayfield Warriors FC illetve olykor a Hearts is kibérli egy-egy fontosabb találkozóra.
Murrayfield Stadion (Murrayfield Warriors FC / National Rugby Team):
Innen elsőnek gyalog próbáltam átverekedni magam a Tynecastle Stadionig, de az útlezárások, forgalomelterelések és az a tény, hogy még mindig szakad az eső visszajuttattak a kocsihoz, így a10 perces sétából, pár perces kocsikázás lett. A Gorgie városrészen elhelyezkedő létesítmény nem mutatott magából sokat, hiszen a városi riválishoz hasonlóan a Tynecastle-nak is csak az egyik oldala megközelíthető "szünnapokon". Ez természetesen a főbejárat oldala volt, így én is innen próbáltam elkapni pár jó felvételt és átérezni egy kicsit a skót futball "feelinget". Az eső persze nem adta fel és majdnem este lévén a shop sem volt már nyitva, így visszatértem a kocsihoz és száguldottunk is Irvine-be ahol a szállásunkat foglaltuk.
Tynecastle Stadion (Heart of Midlothian FC):
hancsi78
