Hancsi78 - Groundhopper & Collector

A mozgalmas tavasz és nyár után az augusztus és a szeptember csendesebben alakult számomra pályalátogatás ügyileg. Csak kisebb grundok szerepeltek a nyárutói programban mint West Clandon, Ockham, Ripley, Orwell sporttelepe. Egyedül a Garden Walks, a Royston Town FC otthona volt stadion jellegű, több kisebb, de természetesen fedett lelátóval. Helyi szinten Widmer End lett újrafotózva, illetve elugrottam High Wycombe két kisebb (The Pedestal, Four Ashes Recreation Ground) pályájához, amelyek azért váltak érdekessé számomra, mert új csapatok tűntek fel itt, mint pályahasználók. Beaconsfield városában új sporttelep épül a Glory Hill Lane-en, így arra fordultam megnézni hogy halad a munka, de még kevés a látható "pálya". Szeptemberben még Chelsfield délen, míg Mere és Stourton nyugaton mutatott újat, majd elindultam Lancashire felfedezésére, de erről majd később, ha lesz időm feltölteni a képeket. hancsi78

Felkerült végre a 2024-es stadionlátogatásom teljes képanyaga. A magyarországi és európai kalandjaimon készített képek már régebb óta a blogon tanyáznak, de ehhez most hozzájött Anglia, így teljes lett az évad. Nagy részletekbe nem bocsátkozom a bejegyzés kapcsán, hisz a képanyagon volt most is a hangsúly, egy kisebb összefoglalót meg összehozok majd "en block" a másik blogon. 2024-ben sok helyre eljutottam, főleg Észak-Angliában, hisz háromszor is hosszabb időt töltöttem, pontosabban töltöttünk odafent. A Peak District rész már ismerős volt számunkra, hisz többször is jártunk ott. Több olyan pálya is volt, ahol már jártam korábban, de mivel útba esett, így ismét megálltam gyönyörködni. A kirándulás fénypontja a sheffield-i vizit volt, ahol végre megcsodálhattam a United és a Wednesday stadionja mellett a világ két legidősebb (Sheffield FC 1857, Hallam FC 1860) futball klubjának az otthonát. Yorkshire csodálatos vidékén is hosszabb időt töltöttem és itt is több idő volt bejár...

A két évvel ezelőtti zárás utolsó 65 darabja kerül most fel, amivel teljessé válik a Debreceni Vasutas részleg, nem számolva a 2025-ös és a 2026-os esztendő szerzeményeit, illetve a barátság és meccsekre kiadott sálak nagyobb részét. Ebbe a 65-be elég sok olyan darab van, amelyet a klub gyártatott le a 2020-as esztendőkben, ám ezek minőségben és kreativitásban sajnos egy alap szintet sem érnek el. Mondhatni nagyon gyenge eresztés és sajnos évről-évre csak ezeket lehet kapni a shopban, néha online is. Szerencsére ezzel szemben (mármint minőségben és kreativitásban) a tábor minden évben előrukkol több változattal, melyek már sokkal jobban melengetik egy debreceni fanatikus lelkét és természetesen a nyakát, viszont ezen darabok meg erősen limitált darabszámúak így kevesebben juthatnak hozzá. Ezen új darabokon kívül szerencsére sikerült pár régi változatot is beszereznem, így az "old school" részleg is hízott egy csöppet. Ha minden jól megy és kitart a lendületem, akkor az év vég...

 Az utolsó két évet nem számolva, már csak a magyar sálaim várnak visszatöltésre. Most az L-P kezdőbetűkön volt a sor, igaz "L-es" nyakbavaló híján, Mályitól indulok és egészen Püspökladányig haladva felkerül 58 darab a kollekciómból. A felhozatal a megszokott vegyes összetételű, azaz kis csapatok és nagyok, szimpla klub és kicsit egyedibb csoportsálak, amelyeket kaptam, vettem és cseréltem az elmúlt három évtized alatt. Hogy melyik a legkedvesebb? Hát persze, hogy azok, amelyeket egy-egy csoporttól (Fighters Diósgyőr, Magico Ultras Mezőkövesd) vagy baráttól (Ultras Ladány, Pit Lords Nyírábrány), vagy családtagtól (Mikepércs FK, Nyíradony) kaptam, de persze mindegyiknek megvan a maga külön története, hogyan, kitől és mikor került hozzám. Különlegesebbnek talán az Ultras Nyírség kézzel készített selymét mondanám, amelyből ez az egyetlen prototípus létezik. A nyírábrányiaktól van három különböző sálam, ami nagy szó egy szinte ismeretlen kisebb csoporttól. A mostani feltöltésben...

A szigeten (Egyesült Királyság) való hosszabb tartózkodásomnak köszönhetően a skót sálakból is utamba került elég sok, főleg az elmúlt két évtizedben. Igaz, többnyire Angliában tartózkodom, de szerencsére Skóciába is vezetett már jópárszor az utam. Nyári pihenések, hosszabb körutak során bejárt nagyvárosok, kisebb falvak, félszigetek, mind-mind megannyi élményt adtak, ami nem csak turisztikailag, de stadion látogatások és gyűjtés tekintetében is feledhetetlen. Ezen utak során kerültek hozzám azok a darabok, amelyek mindig közelebb állnak a gyűjtő szívéhez, meg ugye van egy csomó (jelen esetben Celtic, Rangers és skót válogatott (foci és rögbi), ami csak elkerülhetetlenül, kikerülhetetlenül keresztezi az utamat, vagy egyszerű vásárlás, vagy baráti ajándék kapcsán. Igaz, volt szerencsém eljutni mind a két nagy glasgowi óriáshoz és a válogatottak stadionjához is, de a felhígulás miatt másképp tekintek erre a részlegre, mint Ayr, Falkirk, Dundee, Inverness vagy épp Edinburgh sáljaira. ...

Haladok szépen előre és egyben visszafelé is. Hosszú idő után az első szezonom, hogy van időm a folyamatos feltöltésre, így a pályalátogatások képanyaga teljes a 2026-os esztendőben. Sőt, 2025 után elkezdtem a 2024-es képek feltöltését is. Igaz messzire még nem jutottam, de az Anglián kívüli -jelen esetben magyar és skót- pályák már láthatók a blogon ebből az esztendőből, ha ehhez hozzáveszem, hogy a sálfeltöltés is jó 80%-on áll, akkor elmondható, hogy sikeres volt az új év és tudtam tartani a célként előttem álló normát. Megállás nincs, hisz 2007-ben kezdtem tudatosan pályákat, sportlétesítményeket, stadionokat fényképezni és a blog képanyagának teljes átalakítása miatt eddig vissza is kell menjek. Azon túl is van még mit megosztani, de oda nagyon sokára fogok érni.  2024-ben volt szerencsém Észak-Angliában kalandozni, így néhány pálya erejéig a skót oldalra is átruccantam. Gretna már ismerős volt korábbról, de Lockerbie és Eyemouth újat mutatott.  Magyarországon is töltötte...

A svájci sálak nem a legkeresettebbek számomra, de ennek ellenére az évek során aránylag sok került hozzám. Ráadásul ebből több a válogatott és jégkorong sál, ami különösebb kötődést nem jelent számomra és a legtöbb gyűjtő fantáziáját sem igen mozgatja meg. Anno az FC Basel és a BSC Young Boys ellenfele volt a DVSC-nek -ráadásul a berniek mindjárt kétszer is- így a tőlük szerzett darabok voltak csak célirányosan megkaparintva, a többinél ismét csak a szerencse és véletlen faktor döntött, ami alapján nekem ennyi "jutott" az elmúlt három évtizedben. hancsi78

Nekiugrottam a magyar részlegnek is, ami idő híján kicsit vontatottan halad, de legalább eljutottam kb. félútig. Debrecentől (nem DVSC vonatkozás) Komáromig kerülnek most fel a gyűjteményem darabjai. Akad benne pár érdekesség, mint az ajándékba kapott Debreceni Munkás Vasutas Sport Club -a maga idejében soha nem létező- sálja, ami egy szemfüles gyártó piaci réskitöltő akciójának és egy baráti figyelmességnek köszönhetek. A DEAC vonal azért kedves, mert a fekete-fehér klub az elmúlt évtizedben, klubszinten sokkal igényesebb darabokkal lepett meg, mint a nagy Lokomotív marketingesei, arról már nem beszélve, hogy újabb két igényes darab került azóta piacra, a "beszerezhetetlen" DEAC - Debreceni Egyetem közös sálról nem is beszélve. A megyei szinteremről Derecske, Hajdúsámson, Hajdúszoboszló, Hajdúnánás is ad hozzá a kollekcióhoz, míg Dorog, Eger, Dunaharaszti, Vásárhely csoportsálat (is) "adott" nekem. A Loki Side csíkosát ténylegesen a csoportnak köszönhetem, mert kap...

 A spanyol sáljaimnak a száma nem túl jelentős, mindössze 34 darabot ad a teljes gyűjteménybe. Ezek többsége a két nagy óriáshoz (FC Barcelona, Real Madrid) köthető, amin nincs is mit csodálkozni, ha rólam van szó. A zugpiaci vásárlások is ehhez a két csapathoz köthetők leginkább, de azért akad itt más is. A többségében baráti ajándék, nyaralási emlékből származó kollekció nem túl acélos, ami talán annak is betudható, hogy nagyon nem is kötődöm a spanyol labdarúgáshoz. Ettől függetlenül számomra különleges ez a szekció, főleg a már említett baráti ajándékoknak köszönhetően. A legkedvesebb számomra az UDP Costa Teguise sálja, amit egy Kanári-szigeteki (Lanzarote) kirándulás során pillantottam meg a helyi sporttelep klubházában. Szerencsémre épp arra járt a helyi gondnok, aki adott egyet a repire készített nyakbavalókból. hancsi78

Az európai vonalon már nem sok ország sálja maradt feltöltetlen, így egy utolsó nagy nekifutással négy részletben ezeket is megoldom, hogy aztán nyugiban tudjam tölteni azt az évi pár darabot, ami befut hozzám. Az első az utolsók közül Németország. Az utolsó két évet nem számolva 121 darab német sálam van. Ezek igen változatos skálán vannak jelen a palettámon, a szokásos szerencse és ismeretségi faktor döntötte el, hogy mi futott be hozzám. Bielefeld, az 1999-óta tartó debreceni barátság miatt kiemelt helyen szerepel, de Bálintnak köszönhetően van jó pár Borussia Dortmund sálam is, míg Csicsi az Alemannia Aachen sort erősítette meg. A Bayern München kiemelt létszáma egyértelműen a bajor klub népszerűsége miatt hízott fel úgy, hogy még a kosárcsapatot is képviseli pár nyakbavaló. A VFB Stuttgart a közelmúltban lett ilyen vastag, de sok sál került hozzám az apróbb labdarúgó csapatoktól a jégkorongozó klubokig, mert ugye, ami jön, az nálam marad is.  hancsi78 

Újabb adag debreceni sálat sikerült feltöltenem, így már fent van teljes kollekció több mint fele. Benne több régi csoportsállal, mint a Bad Boys egyik selyme, a közös Territory - Szívtiprók sál, vagy épp az első Red Front DVSC piros változata, amelyből mindössze három van. A tábort "képviselő" Ultras Debrecen is több különleges darabot ad hozzá a kollekcióhoz, illetve sok csíkos, kockás alapú sál is felkerült a szimpla piros-fehér változattól a hímzett nyakbavalókig. Összesen 165-nél járok a feltöltésben és ha így haladok idén a teljes gyűjtemény fent lesz, beleértve a barátság és a meccsekre kiadott darabokat is.  hancsi78

Ilyen is ritkán fordult még elő velem, hogy az év eleje mozgalmasabb volt pályanézelődés szempontjából, mint a nyár kezdete. A lustább hónapokat az Angliában szokatlan nagy melegnek tudom be, egyszerűen kevesebbszer indultunk neki kirándulni, nézelődni, így pályát is jóval kevesebbet láttam az év ezen szakaszában, mint szoktam. Azok is többnyire egyszerű, vidéki grundok voltak, mindenféle nagypályákkal. Portbury, Cheriton, Tichborn sporttelepe nem éppen groundhoppereket vonzó célpont, viszont Alresford már jobban megér egy látogatást, hisz az Alrebury Park nem nagy létesítmény, de minden ad, amit egy kisebb labdarúgó klub "stadionja" adni tud. Ráadásul pár utcányira innen van egy kisebb "kétpályás" grund is, amely a Stratton Bates névre hallgat és az ifik bázisául szolgál. Wingben ráakadtam egy eldugott, majdnem privát jellegű krikettpályára az Ascott House-nál, majd a tavalyi biertoni vizitemet kiegészítve ellátogattam a Stoke Mendeville & Kingsbrook Football C...

A budapesti és magyar válogatott sálak után Adonytól Budakesziig kerülnek most fel a honi nyakbavalók. Mivel különösebb figyelmet soha nem fordítottam erre a részlegre sem, így egyszerűen azok a darabok vannak nálam elrakva, amelyek szembe jöttek az elmúlt 30 esztendőben. A hajdú-bihari palettára egy kicsivel jobban szoktam figyelni, így ha van elérhető a megyéből (jelen esetben Balmazújváros és Berettyóújfalu), azt azért igyekszem megszerezni, de alapvetően tényleg a szerencse faktor dönti el, hogy honnan és hány magyar sálam van. Néha ugyan kerül hozzám egy-egy különlegesebb példány, régi, esetleg csoportsál, de azért nem ez a jellemző. Viszont büszkén mutogatom a meglévőket, hisz csak a magyar paletta az, ami a legközelebb áll a szívemhez, amint az időm engedi jön a kép a többiről is. hancsi78

Európai színtéren már csak pár ország maradt hátra, hogy ismét teljes legyen a gyűjtemény a blogon. Most azon országok következnek a betűrend végén melyek nem adnak túl sokat a gyűjteményemhez. Svédországból mindössze a Loki egykori ellenfele, a Kalmar FF ad egyet, de Szerbiából is mindössze csak három sálam van. Felvidékről sem bővelkedem sálakban, igaz a DAC sálat kivéve mindegyik nagyon régóta a kollekcióm része. Szlovéniából sokáig csak egy válogatott sálam volt, amelyet nagyinak köszönhetek, aki nem mellesleg pár nap múlva tölti a 95. életévét. Isten éltesen innen is Lilimama! Aztán Tinto barátom rákapott a délszláv ízekre és jártában-keltében mindig hozott nekem egy-egy szép darabot a szlovénoktól. A török sálaim szinte 100%-ban a nyaralások eredménye, csak a válogatott sál került hozzám más módon. Ukrajnából az egykori donyecki utazásomnak köszönhetem a sálaim felét, majd szépen csöpögött még innen-onnan 1-1 darab. Ezen a feltöltés után már csak a német, skót, svájci, spanyol sá...

Debreceni vonalon is elértem a bűvös 100 darabos feltöltést és amint időm engedi jön majd a többi is, hiszen már jóval 200 felett van a piros-fehér nyakbavalók armadája, ami számomra a gyűjtési alapot képezi. Ebbe a százasba azért már sok minden belefért. Többszörös bajnok lett a Loki, így a sálak is szaporodtak ezen a téren, akárcsak a csoportok nyakbavalói. Sok új stílusú (selyem, hímzett, kockás, csíkos, szürke, rózsaszín a hölgyeknek stb.) sál is kikerült Debrecenből olyan 2012-ig bezárólag, amely egyértelműen Komcsi szűnni nem akaró lelkesedésének az eredménye. Pár régi ereklyéért is "visszanyúltam" és a klub egykaptafás darabjai is adtak hozzá bőven ehhez az időszakhoz. A lényeg, hogy az első 100 most már látható a képcsarnokban. hancsi78

Végre tettem egy nagy lépést visszafelé, amelynek most pozitív kicsengése van részemről, ugyanis felkerült a 2025-ös évem pályalátogatási képanyaga a blogra. Nem kis meló egy teljes évet összeszedni és "egyben" feltölteni, de így jár az, aki nem naprakész. A folyamatos töltés, frissítés kevesebb időt vett volna igénybe, de ez nekem nem jött össze az elmúlt 8 évben, így marad a visszafelé (szó szerint) töltögetés, miközben próbálom az új fotókkal is folyamatosan frissíteni az oldalt. Eddig jól megy, a 2026-os év friss, a 2025-ös pedig teljes. Mivel 2025 a változás éve volt számomra a blogírásban és vele a képcsarnok kialakításában, ezért az új érában már nem rakok külön minden egyes pályát, hanem sporttelepenként, klubonként veszem őket számításba, vagy annak függvényében, hogy miként szerepelnek ezek a stadionok a groundhopper berkekben, listákban. Ezt figyelembe véve 2025-ben 142 sporttelepet (stadiont, pályát) látogattam meg, főleg Angliában. Magyarországon is eljutottam p...

Európából, azon belül is az Egyesült Királyság palettájáról a walesi nyakbavalók is felkerültek. Ez a részleg nem túl színes a gyűjtők számára és nem is ez a legkülönlegesebb sarok, hisz a válogatott ajándéktárgyai mellett több rögbi sál is része a gyűjteményemnek, amely sálgyűjtő körökben nem épp a legnépszerűbb kategória. A nagyobb csapatok közül az angol ligarendszerben szereplő Cardiff City és Swansea City adja a legtöbbet, de nekem a Bala Town ereklyéje a legkedvesebb, mert azt helyben kaptam a stadiont épp karbantartó csapattól. hancsi78

Mivel belelendültem, úgy voltam vele, hogy akkor maxoljuk ki 2024-ig az angol sálakat, így hirtelen felindulásból a maradék 77-et is feltöltöttem. Sheffield, Southampton, Stoke-on-Trent, Sunderland, Swindon vagy épp Walsall, Watford, West Bromwich, Wigan, Wolverhampton van ott a képek között, hogy csak a nagyobbakat említsem. Különleges darabot nem nagyon tudnék megemlíteni, de azért a Sheffield FC három nyakbavalója csak a világ legidősebb labdarúgó klubját képviseli. Van egy régi United és Wednesday is a városból, amit még Cimpi barátomtól szereztem, valamikor a kilencvenes évek végén. Aztán Southamptonból van kék-sárga, Sunderlandből meg arany színű sálam, míg a Thame United csak egy csíkosat adott, de azt személyesen. Tauntonban a hatodosztályú klubnak nagyobb ajándéktárgy választéka volt, mint nálunk sok NB I-es klubnak, így nem csoda, ha mindjárt két sál is kikötött nálam, amikor a városban jártam. Sorolhatnám minden egyes ereklyéről az emlékeket, de most nem ezen van a hangsúly...

Az áprilisi beindulás után a májusban is folytattam a sálak feltöltését, így a képek között már egy ideje ott virítanak Anglia N, O, P, R kezdőbetűs településeinek nyakbavalói. Összesen 64 darab. Egy-két csapat egész sokat ad hozzá a gyűjteményemhez, így a Reading FC 19-et, a Newcastle United 13-at, de van 7 Norwich City és 6 Nottingham Forest sálam is. Ez utóbbi klubtól vannak nagyon kedves darabok is, melyeket még Komcsi barátomtól kaptam ajándékba. Aztán Portsmouth, Oxford is többet ad hozzá a kollekciómhoz, mint 1-2 sál, ráadásul az egyetemvárostól a United mellett van egy City-től is, amelyet még a Court Place Farmon vettem, egy korábbi látogatásom alkalmával. Oldham, Plymouth, Northamtton, Rotherham és még pár település csapatának ereklyéi vannak még ott a sorban, 2024-ig bezárólag. Az utolsó két év még rendszerezésre vár, de biztos fog ide is kerülni 1-2 újdonság.  hancsi78

Meglepően jól és sok pályával kezdtem az évet -de erről már írtam korábban- viszont a szokásos tavaszi nagy beindulásból nem lett semmi, csak csendes nézelődés. Általában nem így szokott lenni, de úgy látszik ez egy ilyen szezon. Angliában pár kisebb településre jutottam el (Merton, Enstone, Charlton-on-Otmoor), ahol a megszokott, egyszerű, de szépen karbantartott sporttelepek fogadtak. A különlegességet a Charlton United FC otthona adott, ugyanis nem számítottam ilyen kaliberű pályára egy falusi kiscsapat esetében. Warfield, Woodstock és Stanton St John nem szolgált meglepetéssel, hisz itt már jártam korábban és azóta szinte semmi nem változott. Chipping Nortonban egykor még elkaptam a Walterbrush Road lerombolásra ítélt pályáját, igaz, a helyi csapat már akkor sem használta. Most visszatértem, hogy megnézzem mi történt vele. Lebontották, de még semmi nem épült a területen. Ha már visszatértem, akkor megtekintettem a városka jelenlegi "stadionját", a rögbisek és a krikettező...

 A hónap végére még beillesztem a liverpooli bejegyzést (a sálak már korábban felkerültek), amelyben arról adok hírt, hogy 12 darab Everton és 26 darab Liverpool nyakbavaló került az elmúlt harminc évben hozzám. Különleges érzelmek egyik csapathoz sem fűznek, habár a piros-fehérek iránt sok debreceni barátom táplál szerelmet, így velük sokkal többet "találkoztam" az elmúlt évtizedekben, mint az Everton képviselőivel. Ez a nálam talonban lévő sálarányon is meglátszik. hancsi78

Amikor elkezdtem sálak gyűjteni, akkor egyetlen és azóta se változó célom volt, hogy a Debreceni Vasutas nyakbavalóit összeszedegessem. Nem csak az én célom volt ez akkoriban, hanem a baráti társaságunk határozta el, hogy egy-egy darabot el kellene tenni a piros-fehérek ereklyéiből, hogy mindez megmaradjon, fennmaradjon, így különleges segítséget kaptam a barátoktól, ismerősöktől, amely az elmúlt harminc évben sem változott. Nem is győzöm eleget hangsúlyozni, hogy mindenkinek nagy köszönet, aki egy kicsit is hozzájárult ahhoz, hogy ezekből a sálakból (és még sok minden másból) legalább egy-egy fennmaradjon és láthatóvá váljon debreceni fronton. Köszönöm. Most az első pár évből raktam fel a DVSC sálakat, amely kb. a negyede a kollekciónak. Jön majd a többi is, csak legyen időm és tartson ki a lendület.  hancsi78

Az olasz sálak is visszakerülnek a blogra. Ez a szegmens kiemelt figyelmet kapott egy időben, főleg fiatal koromban, amikor az olasz ultra volt az etalon és én is próbáltam a lehető legtöbb olasz csapattól ereklyét beszerezni. Szerencsémre jó pár helyre sikerült eljutnom csizmaország területén, így a legtöbb sál ezen utak eredménye. Sokat kaptam barátoktól, rokonoktól, ismerősöktől, akik egy-egy olasz utazást letudva tudták mivel térjenek haza. Egy-két érdekesebb darab van ugyan a gyűjteményemben, de ahogy a többi ország és a többi csapat, így Olaszország sem kapott külön figyelmet részemről a későbbiekben. Gyerekként az AC Milant szerettem, de azt hamar dobtam, viszont sálam lett tőlük pár. Az AS Roma sálak többsége még abból az időből van, amikor azt hittem Róma szurkoló vagyok (aztán kimentem egy meccsükre és rájöttem, hogy nem vagyok az), a Palermo sálak is abból az időben sokasodtak fel, amikor azt hittem a "rosanero" áll közel a szívemhez (aztán kimentem egy Palermo mec...

Lassan az angol sáljaim nagy része visszatöltődik az oldalra és ennek nyomatékosításra most jöjjenek I-től M-ig az angol települések csapatai. Összesen 48, Ipswichtől Milton Keynes városáig, a megszokott darabok, semmi extra. Néhány darabhoz (Marlow, Maidenhead, Luton Town) fűződik személyes élmény, de a többség a nagy véletlen "áldozata" főleg a rögbi, salakmotor és jégkorong sálak, ám itt vannak, hozzám kerültek, maradnak is végig.   hancsi78

A külföldi töltögetés mellett a magyar vonalat is próbálom újra elérhetővé tenni az ide látogatók számára, így a magyar válogatott nyakbavalói után most Budapestre került a hangsúly. Mivel ezen fővárosi csapatok sáljait se igazán kerestem soha, a számukat és színességüket a nagy véletlenek határozták meg. Ez főleg baráti kapcsolatokat, ismerősi ajánlatokat, gyűjtőtársakkal való cserét jelentett az évek folyamán. A Kispest Honvéd és a Ferencváros sálak már a bűvös 10-es létszámot is átlépték, de Újpest sálam még mindig csak kettő van. A nagyoktól azért akad legalább egy-egy a kollekciómban, de a meghatározó kicsik (Ikarus, BKV, III. Kerület, Csepel) is adnak hozzá a gyűjteményhez.    hancsi78

Egy kicsit beindítottam a sálfeltöltési kép projectet, így ha nem is nagy lépésekkel, de haladok előre. Most épp Manchesteren a sor és Man City, a Man United valamint az FC United of Manchester kellékei kerülnek fel. Összesen 58 darab sál, melyből a vörös ördögök viszik a prímet, hisz majdnem 50 sálam van tőlük. Ez persze nem olyan nagy dolog, lévén a világ egyik legnépszerűbb csapatáról van szó, így az ajándéktárgyaiknak se szeri, se száma, az az hozzám is sokkal több szerencsés darab kerül. Azért akad pár kék-fehér sálam is, ami egyértelműen a City jelenkori népszerűségének az eredménye. A többség baráti ajándék vagy alkalmi vétel útján került hozzám, magyarul, soha nem kerestem alkalmat a manchesteri nyakbavalók beszerzésére, azok jöttek maguktól is. Kivéve az FC United of Manchester két sálja, azokért elutaztam a Broudhurst Parkba.  hancsi78

Folytatva a nagyjából betűrendbe szedett európai "kalandot" most Lengyelországtól San Marinóig jutottam, egy kis észak-macedón visszatekintéssel. Szám szerint 13 ország 68 darab sálja kerül most fel, melyből a lengyel 21 a legnagyobb tömb, míg Örményország, Málta, Monaco csak egy-egy darabot ad a kollekciómhoz.  hancsi78

Haladok, szépen lassan haladok. Ezúttal Európán a sor és egyfajta betűrendbe szedve töltögettem fel most a nekem meglévő darabokat. Fehéroroszországtól eljutottam Koszovóig, vagyis Franciaország, Görögország, Horvátország, Írország, Izland, Kazahsztán sáljai újra láthatók a képrovatban, a hollandok már ezelőtt felkerültek, mint ahogy az "E-É" kezdőbetűs országokig is eljutottam korábban. Terjedelmes mennyiség egyik országból sem ékíti a kollekciómat, mindössze a franciáktól van két tucatnál több, ami a PSG - OM kettős érdeme. A többség itt is európai kalandjaim emléke, baráti ajándék, de van olyan, amit cseréltem egy-egy régi gyűjtővel. A lényeg, hogy a nagyvilág nyakbavalói után lassan végzek Európával és jöhetnek a magyar és benne a debreceni darabok. hancsi78

A tavalyi év nem úgy alakult, ahogy terveztem, így egyetlen új pálya sem került fel a képcsarnokba. Eddig csak arra volt idő, hogy archiváljam 2018-ig felkerült anyagot, amibe még minden is benne volt. Most eljött az a pillanat, hogy a friss pályalátogatásaimat ne évek múlva kerüljenek fel, hanem még az adott esztendőben. Nem feledkezem meg a 2019-2025 közötti periódusról sem, ahogy lesz rá időm ezek a pályák és stadionok is láthatóak lesznek egy-egy kollázs formájában a blogon. Az év eleji beindulás nem szokott túl intenzív lenni számomra pályalátogatások szempontjából. A rövid nappalok, a hideg és egyéb körülmények miatt inkább márciustól vágok bele a régi és új grundok feltérképezésébe. Idén kicsit másképp alakult, mert egy National Trust-tagságnak köszönhetően már januártól elkezdődtek a családi kirándulások, így a pályalátogatások is. Messzire azért nem mentünk és nagyvadak sem szerepeltek a "listán", viszont a hátországban mindig van bő választék, ami azt jelentette, h...

Az országok zászlainak gyerekkori megkedvelés szinte egyenes utat mutatott a sálgyűjtési korszakom kezdetétől a nemzeti válogatottak nyakbavalói felé. Minél távolabbi és minél egzotikusabb az ország, számomra annál érdekesebb a nyakbavaló, ha szerencsémre eljutottam az adott országba, teszem azt a Zöld-foki Köztársaságba, akkor az egy különleges gyűjtői darab számomra. Amikor ott jártam, nem is voltam rest, vettem egyből selymet és kötöttet is, ha már lúd, akkor legyen kövér alapon. Viszont nem csak a "Cabo Verde" válogatott sáljai tartoznak a speciális kategóriába, hanem Nyugat-Szamoa, Katar, Szingapúr, India, Pakisztán vagy épp Egyiptom és Omán is, de minden egyes válogatott nyakbavaló egy különleges színfolt számomra. Ebből a kissé hosszabbra nyúlt bevezetőből már ki is derül, hogy végre a világból beszerzett nyakbavalóim is felkerültek a blogra. hancsi78

Az angol vonalat is pörgetem egy picit. A mostani időm annyit enged, hogy a G és H betűvel kezdődő településnevek csapatainak nyakbavalói felkerüljenek. Többnyire csak 1-2, maximum 3 darab sálam van a legtöbb helyről, ami alól csak High Wycombe városa kivétel, ahonnan mindjárt 15 sálam is van. Ennek roppant egyszerű oka van, a Wycombe Wanderes FC a hozzám legközelebb eső profi klub, így talán már nem annyira meglepő, hogy az átlagostól eltérően miért is van több nyakbavalóm a "Chairboys" becenévre hallgató WWFC-től hancsi78

Újabb sálakkal bővül az archívum. Elkezdtem az európai vonalat is visszatöltögetni, de ebben sorozatban már benne vannak az újabb szerzemények is. Albánia, Ausztria, Belgium, Bosznia, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észak-Írország és Észtország nyakbavalóit sikerült feltöltenem. Együttesen kb. 100 darabról van szó, ám most nem a mennyiség, de még csak nem is a minőség a lényeg, hanem a kollekciómba "zsákolt" szerzemények megfelelő helyre iktatása, hogy a böngészés élvezhető minőséget nyújtson a blogra tévedőknek.  hancsi78

Helyzetjelentés. Aki követi az oldalaimat az láthatta, hogy a tavalyi évem nem épp úgy alakult, ahogy terveztem, de a felmerülő nehézségeket leküzdve még vagyok. Igaz már nem a régi formában. A korábbi rendelkezésemre álló szabadidő "átalakulása" után ugyanis arra az elhatározásra jutottam, hogy a két Facebook oldal szerkesztését abbahagyom, ami meg is történt szeptember környékén. Az év persze még nem így indult, az elején még próbáltam rendezni a sorokat minden fronton, de ahogy teltek a hetek és hónapok, be kellett látnom, hogy ez bizony nem fog olyan könnyen menni. Aztán sajnos olyan dolgok is történtek, ami miatt egy rövid időre teljesen le kellett állnom, de még abból is volt visszaút. Az újrakezdés örömteli volt és sok erőt adott, de pár hónap elteltével ugyanúgy jelentkezett a korábban már felmerülő időhiány, így született meg a döntés augusztus végén: csak a blogok maradnak. Azóta újabb hónapok teltek el és én szép csendesen dolgozom a háttérben, immár csak a két...