Jegyek - Olaszország

Fiatal koromban az olasz foci volt az etalon a baráti körömben, igaz nem is annyira a labdarúgás mint inkább a lelátó volt az, ami megfogott minket. Ha kellett órákig beszéltünk egy-egy kép felé görnyedve az olasz ultrák remek produkcióiról és alig vártuk, hogy valaki visszatérve a "csizma" valamelyik szegletéből meglepjen minket egy-egy Supertifoval, ami hetekig témát adott a társaságnak. Ahogy cseperedtünk és fiatalemberekké váltunk már elkezdtük szervezni egy-egy olasz meccs megtekintését és ha nyugaton játszott a Loki, hát nem voltunk restek tovább robogni egy-egy "serias" találkozóért Észak-Olaszországba. A társaság egységesen nem szurkolt egyetlen olasz csapatnak sem. Sőt egységesen nem lelkesedtünk egyetlen olasz táborért sem, így azokat a meccseket néztük meg, amit dobott nekünk Fortuna. Nem voltunk válogatósak, szinte mindegy volt, hogy melyik városba, melyik osztályba és melyik szektorba megyünk, csak menjünk. Az első jegyeim ebből az időből származnak (Venezia - AS Roma, Udinese - Juventus), amit az olasz nyaralások alatt sikerült még bővíteni.Volt olyan hétvége, amikor komplett kis túrákat szerveztünk és egy péntek-vasárnap alatt bejártuk Genovat, Bergamot és Milanot, megtekintve három aktuális meccset is a hétvégén. 2006-ban szerveztük az utolsó nagy túrát, azóta kicsit visszavettünk a lendületből, legalább is én kiestem a kosárból, de azért aki teheti még most se hagyja ki az olasz "kalandokat", így ha más nem, akkor pár jegy nekem is jutott ezekből a kirándulásokból.

hancsi78

Pár "itáliai" nyakbavaló

Olaszországból még adós vagyok pár csapat nyakbavalójával, így most ezekből következik egy adag. A legtöbbet olasz sálat saját magam vettem egy-egy túrán, de akad pár melyet barátaimtól kaptam ajándékba, amikor ők túráztak Olaszországban. Nagy kedvenc nincs köztük, de azért mindegyik a szívemhez közeli, így büszke is vagyok rájuk, mert az én gyűjteményem darabjai, még ha annyira nem is különlegesek.

hancsi78

Venezia

Abban a szerencsés helyzetben vagyok,  hogy Velencében eddig többször jártam életem során és minden egyes megközelítés és ottlét egy-egy újabb élménnyel gazdagított. A város maga csodálatos és érdekes, aki még nem járt a "lagúnák városába" el sem tudja képzelni milyen lehet sétálgatni a "vízen", ehhez oda kell menni, át kell élni. Az élmény maradandó lesz és örök! Engem természetesen nem csak a város nevezetességei érdekeltek hanem az AC Venezia szintén "érdekes" kategóriába sorolt stadionja is. A történet még 2001-ben játszódott, amikor is egy jó szombathelyi túra után nem hazafelé (Debrecen) vettük az irányt a fiúkkal, hanem kiruccantunk a hazaiak AS Roma elleni bajnokijára. Az egész napos városnézés után jött el az idő, hogy megtekintsük a Pierluigi Penzora keresztelt létesítményt. Első pillantásra kissé meglepődtünk, hisz a "mobil" lelátókon át lehetett látni a stadionon. Körben ott volt a tenger és mi azt hittük ha ide bemegy az a pár ezer ember, menten elsüllyed az egész kóceráj, de aztán erőt gyűjtöttünk és neki vágtunk a kalandnak. A jegyünk a vendégszektorba szólt, így onnan leshettünk be a kissé szellős velencei szentélybe, mely nem volt több mint vasállványok garmadája. Mindenesetre a legfelső sarokba felmászva és onnan le, illetve kitekintve elég félelmetes volt az összkép. Még mindig azt vártuk mikor omlik össze az egész, mint egy kártyavár. Szerencsére ez nem következett be (azóta sem), sőt akkor is több ezer római farkas ugrálta végig a kilencven percet és meg se kottyant a lelátónak egyik oldalon sem. A velencei labdarúgó meccs és maga a stadion is egyedi, mint maga a város, egy élmény, egy kihagyhatatlan kirándulás, csak ajánlani tudom mindenkinek.

hancsi78