2012. június 30., szombat

Amersham, Chesam

A szomszédos települések (Amersham, Chesam) sportpályáinak megtekintését egyazon napon ejtettem meg, még valamikor a 2009-es esztendőben. Elsőnek Amersham esett utamba, így a helyi fekete-fehérek sportpályája került lencsevégre. A bejutással szerencsére nem volt gond, mert éppen az ifik rúgták a bőrt a szomszédos edzőpályán, így minden tárva-nyitva talált, mondhatni a teljes volt a fogadtatás. Sokáig nem kellett viszont időzni, hiszen pár képbe belefért az egész "stadion" lelátóstól, pályástól és székházastól, így roboghattam is tovább a szomszédba.

Amersham - Spratley Meadow (Amersham TownFC)


Chesam-ben már valamivel nagyobb pálya fogadott és szerencsére itt sem volt gond a belépéssel. Időm is volt, hiszen a vasárnapi ingyenes parkolás ellenére vettem  jegyet az automatából, így hétfő reggel nyolcig akár el is időzhettem volna, ha lett volna mit nézni egy fél napon keresztül. A The Meadow néven bejegyzett létesítményt is hamar körbejártam, de itt dupla annyi kép készült mint az előző helyen, lévén a stadion is kétszer akkora volt. A "sportolás" után a helyi nevezetességeket is megtekintettük (immár családi programként) és sétálgattunk a kellemes környezetű településen, igaz reggel nyolcig így sem tudtuk kihúzni, így jobbnak láttuk ha már aznap délután odébbállunk.

Chesam - The Meadow (Chesam United FC)


hancsi78

Fülöp

Akkor most lássuk az első magyar stadiont (akarom mondani sportpályát), mely nem is annyira a sport, hanem a kellemes családi emlékek miatt érdemelt ki helyet a blogban, így a legelején. Az első élmények a létesítményről gyermekkoromra vezethetők vissza, amikor is édesanyám szülőhelyének köszönhetően gyakran vezetett arra utunk és a nagymamák, nagynénik meglátogatása közben jutott idő gyermeki érdeklődéssel és csodálattal odapislantani az erdőszélre. Természetesen akkor még nem tudtam hogy jó pár évvel később, mint "ereklye" lesz a gyűjteményemben a Csontos Ferenc SE sportpályája. Akkor még csak a szemeimet meresztgettem, ha elhaladtunk mellette. Az viszont elmondható, hogy minden évben többször is láttam a sportpályát, de a "nyilvántartásba" vételre egészen 2011-ig kellett várni, a megosztásra meg egészen ideáig.

 '00



2011

hancsi78

2012. június 23., szombat

London - Enfield

London Enfield részére nem rég jutottam el, így gyorsan szemügyre vettem a környéket és örömmel tapasztaltam, hogy a kerület büszkélkedhet saját labdarúgó csapattal, mely a Queen Elizabeth II névre keresztelt stadionban játssza hazai mérkőzéseit. Ennek megfelelően a napi program eltelte után a helyszínre kocsikáztam és kis forgolódás, keresgélés után rá is akadtam az apró kis létesítményre, mely a labdarúgás mellett kiváló atlétikai adottságokkal is rendelkezik. Sok időt nem is töltöttem a helyszínen, mivel rendesen el volt barikádozva a pálya. Készítettem pár fotót és már tovább is álltam a szomszédba.

Queen Elizabeth II Stadion:


Az Enfield Town FC stadionja mellett helyezkedett el az Enfield Ignatians Rugby FC székháza, így ha már ott voltam erről is készítettem pár képet, igaz nagy látnivaló nem volt és ide se nagyon lehetett bejutni. Az érdekesség annyiban merült ki, hogy a székház és maga a sportpálya és edzőpálya külön helyezkedik el. Egy szép kis sétány választja el őket, de ezen kívül más nem igen volt szembetűnő.

Donkeys Lane:


Donkeys Lane Rugby Training Fields 1-4:







hancsi78

Tottenham Hotspur

Londoni első kirándulásom (valamikor 2007 márciusában) a Tottenham Hotspur hazai pályája felé vezetett, lévén a közelben telepedtünk meg és busszal elhaladva a környéken egyszerűen meg kellett állni pár fotó erejéig. Az első londoni egyben az első angliai stadion élményem is volt, így érdeklődve jártam körbe a The Lane-nek becézett helyet. WHL kívülről nem egy nagy durranás, egyszerű kinézetű, szimpla angol labdarúgó stadion a Premier Legaue-ban, mely inkább a történelmi múltja miatt dobogtatja meg az ember szívét, hiszen 1899-óta hazai pályája a Spursnak. Belülre sajnos egyetlen alkalommal sem jutottam, így maradt nekem a köztes napokon zárva tartó létesítmény három oldalának megtekintése (a negyedik megközelíthetetlen), ami így is egy örök élmény marad. Főleg,  ha célt nyer a THFC új stadion építő projektje, mert akkor hamarosan egy új White Hart Lane lesz a régi helyén, vagy több mint száz év után egy teljesen más helyen.


hancsi78

2012. június 20., szerda

Luton

Az Angliában élő magyarok nagy részének Lutonról elsősorban a repülőtér jut eszébe, hiszen az ide-oda utazgatás egyik fő bázisa a város, vagy ha úgy tetszik a London Luton Airport. Első pár alkalommal én is csak ugródeszkának használtam a helyet, de mihelyst egy kicsit több idővel rendelkeztem a Kenilworth Road felé vettem az irányt. A "kalaposok" szentélye felett már rendesen eljárt az idő, külsőleg csak egy nagy bádoghalmaz, melynek környezete sem éppen a legideálisabb a sok szűk sikátorral, lakóházzal vagy éppen a mellette elfutó főúttal. A környék sem bizalomgerjesztő, az ott lakókkal egybevéve, így pár gyors kattintás után jobbnak láttam ha lépek a helyről mielőtt még nekem vagy a kocsimnak baja esik. A gyors vizitből viszont megállapíthattam, hogy a Luton Town FC megérdemelne egy új stadiont, már csak a múltja miatt is. Mindez gondolom meg is történik majd, ha a csapat összeszedi magát és elkerülnek a csődközeli állapotból és fentebb küzdik magukat az ötödik vonalból.


hancsi78

Paphos

Még 2011-ben jutottunk el Ciprusra (Paphos) egy nyaralás keretében és ha már ott jártunk nem hagyhattuk ki a helyi stadion megtekintését sem. A létesítmény megkeresése és megtalálása sem okozott nagy gondot, igaz idegen környezetben, helyi busszal vágtunk neki a dolognak. A járgányra felszállva és a  sofőrt megkérdezve vágta mit akarunk (igaz nem értette miért), de idejében szólt, hogy akkor ez lenne az a megálló. Jó hogy így tett, mert egyébként elmentünk volna mellette, annyira nem rí ki saját környezetéből. A Pafiako, mondhatni teljesen beleolvad a semmitmondó látványával a semmitmondó környezetbe. Azért leszálltunk, körbejártuk, bementünk, fotóztunk, de sok időt nem töltöttünk a gyönyörködéssel, főleg mert volt vagy negyven fok és a sör és a víz is hidegebb volt a tengerparton.

Pafiako Stadion:


Mielőtt azonban távoztunk volna a betonplaccról, mely csak úgy árasztotta a meleget, belebotlottunk az Aphrodite Sports Hall sportcsarnokban. Ez nem volt nehéz, lévén a stadion egyik sarkán építették fel. A csarnokok nem szoktak szerepelni az elsődleges listámon, de ha már arra jártunk kattintottam párat az éppen renoválás alatt álló "Aphroditi"-ről. Aztán az is kiderült, hogy a helyi röplabda fellegvára a "Hall", ahol a Pafiako Volleyball Team mellett a Dionysos Valleyball Team is püföli a labdát. Innen már egyenes út vezetett a hűs habokba és a napernyő alá, mely kétségtelenül kellemesebb időtöltés volt a negyven fokban, de ha újból kellene döntenem, ismét csak felszállnék arra a helyi autóbuszra.

Aphrodite Sports Hall:
 

hancsi78

2012. június 17., vasárnap

London - Twickenham

Az élmények frissek, hiszen a héten jártunk London Twickenham részén, ahol egy kellemes elhelyezkedésű park várt minket a maga vonzó látványosságaival és természetes valóságával. A csend már-már megnyugtató lenne eme szép nagy zöld területen, ha a Heathrow nemzetközi repülőtérről 2 percenként nem emelkedne a magasba egy-egy gépcsoda, ami kicsit rontott az összképen és főleg a "hanghatáson". Mondjuk egy félóra múlva már fittyet sem hánytunk a "hangrobbanásokra" és élveztük a természet és az emberi alkotás nyújtotta csodákat. A kikapcsolódás és pár kilométeres sétálgatás után belevetettük magunkat a forgalomba és meg sem álltunk Anglia egyik, majd másik rögbi fellegváráig. Az első létesítmény a Stoop Stadionra keresztelt stadion volt, ami egyszerre ad otthont a Harlequin FC és a London Broncos profi rögbiseinek. A stadionon amolyan "bohócosra" sikeredett. A székek ezer színben pompáznak, a gyep sem volt az a "szép, zöld, angol", de legalább jól meg lehetett nézni a létesítményt és ezerféleképpen le lehetett fotózni, így az élmény mindent kielégítő volt.

Stoop Stadion (Harlequin FC / London Bronchos RFC)


 A Stoop megnézése után, csak a főút túloldalára kellett átmasírozni amit egy kis fahídon, amolyan "felüljáróként" tettünk meg, így szép kilátást nyílt a méreteivel amúgy is kimagasló Twickenham Stadionra, mely az angol nemzeti rögbi válogatott hazai pályája. A stadion inkább méreteivel nyeri el az ember tetszését, mint a külcsínnyel. Habár a frontoldalt szépen megcsinálták, múzeummal, shoppal, kávézóval és természetesen egy hotellel, amit jelen esetben a Mariot képviselt. A létesítmény nem kicsi, elég körbejárni, de legalább körbe lehet, igaz a bemenetel csak a borsos múzeumtúra jegyárának megfizetésével lehetséges. Mivel annyira nem áll szívemhez közel a rögbi, így maradt a külső szemlélődés és fotózás, ami így is örök élmény nyújtott egy magamfajta sportrajongónak. A stadion egyébként 82.000 néző befogadására alkalmas, amivel Nagy Britannia második legnagyobb stadionja a Wembley után, így már csak az idén megépült Olimpia Stadion hiányzik az "első három nagy" kipipálásához az Egyesült Királyságban.

Twickenham Stadion (National Rugby Team)



hancsi78

2012. június 13., szerda

Brugge

A történet még 2004 februárjában játszódott, amikor is a DVSC magyar csapatként újra megérte a nemzetközi futball tavaszt. Ennek köszönhetően most nem csak napok, hanem hónapok álltak rendelkezésre az utazni vágyóknak a tervezésre, szervezésre. Fortuna közvetítésével az út Belgiumba vezetett és rajtam kívül még legalább 1500 piros-fehér drukker gondolta úgy, hogy ott a helye a fagyos flandriai éjszakában. A társaság nagy része már napokkal a meccs előtt megszállta az "Észak Velencéjének"  is nevezett, gyönyörű óvárossal rendelkező Brugge fontosabb csomópontjait. Én és még pár tucat társam elsőnek is a stadion felé vettük az irányt, ahol éppen a csapatunk tartotta edzését, majd belevetettük magunkat az éjszakába és csak hajnalban keveredtünk a szállásunkra. Másnap a város nevezetességei szerepeltek a programban, majd a kellemetlen télies időjárás miatt, egy pub jelentett oltalmat ahol pár üveg Hoegaarden sörrel múlattuk az időt kezdésig. A stadiont aznap már nem sikerült körbejárni, hiszen mint "veszélyes" vendégszurkolót, egyből tereltek minket a szektorunkba. Innen sikerült pár képet csinálni a csaknem harmincezres létesítményről, mely egyben otthona a DVSC aznapi ellenfelének (Club Brugge) és a kisebbik egyesületnek számító Cercel Brugge-nek is. A közös otthon ellenére a lelátók kékben pompáznak, ami a "Club" és nem a "Cercel" hivatalos színe. A stadion tehát megtekintetett, de a nap fő eseménye nem ez volt, hanem a Loki UEFA kupa mérkőzése, amelyen sajnos egy-nullás vereséget szenvedtünk, de úgy nézett ki, akár még ez is jó lehet nekünk a visszavágóra. Nem így lett, az otthoni gól nélküli döntetlen után kiestünk a sorozatból.



hancsi78

2012. június 2., szombat

Nottingham

Még 2009-ben jártam Robin Hood városában, egy baráti pár meglátogatásának alkalmából. Szerencsére a közös séták és városnézés mellett belefért a programba a három nagyobb stadion megtekintése is. Az első Meadow Lane ódon lelátói voltak, amely létesítmény elég régóta hazai pályája a 150 éves Notty County együttesének, de ezt a stadiont használja a Nottingham Rugby FC is 2006-óta. A szarkák stadionja nem egy művészeti remek, de még magán hordozza a régebbi angol stadionok névjegyétt, így érdemes volt ellátogatni a Trent folyó jobb (vagy bal ?) partjára. 

Meadow Lane (Notts County FC / Nottingham RFC)




Átlesve a folyó másik oldalára, már szembe is tűnt a Nottingham Forest stadionja. A City Ground azért a magamfajta magyar érdeklődőknek jobban ismert, már csak az egykori BEK győztes labdarúgó csapata miatt is. A stadion egyik standja közvetlenül a Trent folyó partjára (és magára a vízre) nyúlik rá, így innen megfigyelve (és fényképezve) a pálya környezete igen szépnek minősül. Amúgy eléggé zárt volt a létesítmény, nem nagyon tudtm bejutni (legalább is ottjártamkor), így maradtak a külső fotók, de az is csak a stadion egyik feléről, mert a másik feléhez sehogy sem sikerült odakeverednem.

City Ground (Nottingham Forest FC)



Kicsit lentebb (vagy fentebb) a Forest stadionjától a Trent Bridge létesítménye volt felhúzva, ami a Nottinghamshire County CC otthona és a fényképezés napján éppen "ádáz" küzdelem folyt a zöld gyepen. Az, hogy ki játszott kivel nem tudom és igazából nem is nagyon érdekelt (Ekkor még csak tanulgattam a krikett szabályait!), mert egyenlőre csak a lelátók nyújtottak számomra élvezetet, a játék nem. A krikett iránt azóta sem gyúltam szerelemre, de azért a szembe jövő stadionokat, pályákat nem hagyom ki, főleg ha ilyen szépen dekoráltak mint az NCCC otthona.

Trent Bridge (Nottinghamshire County CC)


hancsi78

Donyeck


2005-ben a klubcsapatomat Donyeckbe hívta Fortuna, így nem volt mit tenni nekünk is menni kellett. Az utat vonattal tudtuk le, ami két és fél napig robogott oda, majd ugyanennyi ideig vissza, de életem meghatározó élménye lett ez az öt nap, melyet nem feledek míg élek. Ebben a történetben szinte eltörpül az Olympysky Stadion látványa, de mivel a blog főleg a stadionokról és nem a tórákról szól, így most mégis csak erre "hegyezném" ki a sztorit, az 5 napon keresztül átélt élmények helyett. A megérkezésünk után egy rakat rendőrt kaptunk kíséretnek, így esély sem volt a város feltérképezésére és a többi stadion megkeresésére, sőt még a narancs-feketék otthonát se járhattuk körbe, csak erős rendőri gyűrűben, a közelben italozhattunk. Ennek megfelelően maradtak a belső képek a fényképező számára, melyek eléggé homályosra sikeredtek, de ez nálam, még a "filmes - előhívós" korszak volt, így csak hazaérve láthattam a kissé árnyalt képeket. A stadion egy nagy, narancs teknő volt, komolyabb elválasztó kerítések vagy szektorok  nélkül. Szinte összefolytak a lelátók. A mi kis társaságunknak se volt külön kialakított vendégszektora, hacsaknem az élő rendőri sorfalat nem vesszük annak. Ennek ellenére nem volt gond, így a katasztrofális vereség után, komolyabb nehézségek nélkül el is hagytuk Ukrajna ezen szegletét. A donyecki kirándulással egybekötve feltérképeztük még Lviv (Lvyv, Lvov, Lemberg - kinek hogy tetszik) városát és Kijevben is jártunk, de sajnos idő híján a stadionok kimaradtak a szórásból. Időközben a Sahtar is új létesítménybe költözött, így ha legközelebb arra járunk már a Donbass Arénában kell megjelennünk a kimustrált "Olimpiai Stadion" helyett.


hancsi78

2012. június 1., péntek

Norwich City & United


2008 őszétől, egy fél évig volt szerencsém a városban tartózkodni, így természetesen nem maradhatott el a hely "kanárik" stadionjának feltérképezése. A stadionról és a csapatról nem tudtam sokat, így csak a zöld-sárga színösszeállítás és egy szépen rendbe szedett létesítmény élt az emlékeimben, személyes tapasztalat híján, csak újságokból és a tévéből. Az emlékeimben nem is kellett csalódnom, hiszen a csapat színe nem változott és a "pálya" is igen takarosan festett ottjártamkor. Egyedül csak a környék nem volt az ami megfogott, talán a "semmilyen" jelző a legmegfelelőbb szó rá.

Carrow Road (Norwich City FC)


A norwichi nagy csapat után egy kisebb klub és hazai pályája felé vettem az irányt, de ehhez el kellett hagyni a várost és egy Blofield nevezetű településre kellett kibotorkálni egy helyközi busz segítségével. Ez meg is történt, így fél óra buszozás után újabb félóra gyaloglás következett és már meg is találtam a Norwich United FC hazai pályáját, ami mint Plantation Park szerepelt a nagykönyvekben. A "telepesek" becenévre hallgató kék-sárgák éppen a Haverhill Rovers fiai ellen vívtak egy unalmas nulla-nullát. A meccset mintegy nyolcvan néző látta a helyszínen, amit egyenként 7 Fontért tehettek meg. Nagy őrjöngés nem volt a lelátókon, a végeredményt pedig csak később tudtam meg, lévén a napi 4 busz utolsója éppen menni készült visszafelé, én pedig elégnek tartottam a fél órás sétát a két és fél órával szemben, de így is egy élmény volt a nap.

Planation Park (Norwich United FC)


Planation Park Training Ground (Norwich United FC)

 

hancsi78