A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hajdúszoboszló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hajdúszoboszló. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. december 7., szerda

Ultras Hajdúszoboszló


Ultras Hajdúszoboszló


Az 1994-95-ös szezonban még a megyei első osztályban szerepelt a hajdúszoboszlói labdarúgó alakulat és ott is csak a 10. helyet szerezték meg. A fürdővárosban ekkor nem volt komoly támogatása a helyi csapatnak, így a lelátói tevékenység sem volt meghatározó a Sport utcában. 

A következő esztendőben viszont éles változás állt be a csapat életében, ugyanis a Kabai Cukorgyár átköltöztette a "vagyonát" a szomszédba és az új esztendőt már az NBII Keleti csoportjában kezdte a "helyi" galeri. A magasabb osztály miatt a stadiont kipofozták az új esztendőre és úgy tűnt megélénkül az élet a lelátón is, hiszen olyan neves ellenfelek és szurkolótáboraikkal kerültek azonos osztályba, mint a Diósgyőri VTK, a Nyíregyházi Spartacus vagy a Salgótarjáni BTC. Ez egyfajta minőséget jelentett abban az időben, de nem a csapatok múltja, hanem a komolyabb szurkolótáborok akkori jelene mozgatta meg az állóvizet Szoboszlón.



A gárda támogatására hamar meg is alakult az első jegyzett szurkolócsoport, akik a Szoboszló Sharks nevet vették fel és a transzparensük közepéről a kabala állatuk (nem meglepően egy cápa) vicsorgott ránk. Emellett több molinó is legyártásra került köreikben, de még nagyon egyszerű, mondhatni igénytelen kivitelben. A Sharks mellett volt még egy csoport jellegű lepedő (Aligators) a hazai meccseken, 1995 őszén, de mögötte nem volt igazi tartalom. A cápák is inkább voltak egy baráti, meccsen megjelenő társaság, mint igazi csoport, ultráknak meg egyáltalán nem voltak nevezhetőek. Azon kívül, hogy a hazai meccseken megjelentek és kitették a lepedőiket, csak ritkán csináltak komoly hangulatot a megszépült és kiépített Bocskai Stadionban. Idegenben nem nagyon jártak és igazából se barátai, se ellenségei nem voltak a társaságnak, de a nyíregyházi ás budapesti csapatokat és szurkolóikat nem szívlelték. Az ok kézenfekvő volt, a csoport nagy része az NBI-es DVSC meccsein is megjelent, főleg a keleti oldalon és a fővárosi csapatok ellen általában hozták magukkal a "Fuck off  Budapest" feliratú lepedőjüket is.


 
1996 tavaszán erősítést kapott a szoboszlói tábor, ugyanis a Brutal Side csoport megjelenésével eggyel több brigád lett a városban. A BS egy fekete-sárga lepedővel jelent meg és attól vált híressé, hogy gyakran megjelentek a Loki hazai meccsein transzparensükkel, a keleti oldalon, így sokan tévesen, egy debreceni brigádként azonosították őket. Ez nem volt teljesen igaz. A Brutal Side a KCFC Hajdúszoboszló csapatának támogatására alakult és csak alkalmi jelleggel, és a csoportok közötti átfedés miatt jelentek meg az Oláh Gábor utcában. Többen a kötelékből debreceni drukkerek is voltak egyben, sőt egyesek a Wrong Side csoportjának a tagjai is, de  akadt köztük kispesti, ferencvárosi és más fővárosi csapat drukkere is. A hazai meccseiken nem tudtak komoly lelátói aktivitást bemutatni, így nagyobb betűvel inkább a DVSC történelmébe írták be magukat. Sokáig nem is húzták és a többi helyi csoporttal karöltve 1996 őszére teljesen eltűntek a lelátóról. Ez azért volt furcsa, mert a csapat szárnyalt és két negyedik helyet csíptek el a második vonalban és a hazai meccseiken olykor 2.500-an is összejöttek, ami abban az időben is szép létszámnak volt nevezhető. 



Ezen áldatlan állapotoknak egy fiatal és az eddigi csoportoktól teljesen független brigád alakult Immoral Brigade néven, 1997 tavaszán az ultra mentalitás jegyében. Gyorsan összefújtak pár lepedőt a szezon végére, de az igazi bemutatkozásukra várni kellett a következő évad kezdetéig. Ekkor átköltöztek a vendégszektor közelébe és legyártottak egy szebb transzparenst, amin már a címerük (egy UFO fej) is szerepelt, valamint elkészült a saját sáljuk is. A hazai meccseken 20-25 fiatalt tudtak megmozgatni, de a nagyobb rangadókon többen is összejöttek. Ilyenkor pár debreceni fiatal is eljött nekik szurkolni, hiszen ők is gyakran feltűntek a Loki hazai meccsein. Ennek ellenére az IB teljesen függetlenül működött a cívis mozgalomtól. A debreceni baráti szálak mellett az érdi Árpád Hős Magzatjaival voltak jóban, illetve volt kapcsolatuk az akkori dorogi és kecskeméti drukkerekkel is. Komoly ellenségei nem voltak a csoportnak, de a nyíregyházi, békéscsabai és III. Kerület drukkereket nem szívlelték. A fennállásuk alatt minden hazai meccsen megjelentek, viszont idegenben igen keveset utaztak, mondhatni egyetlen nagy dobásuk sem volt a megyehatáron túl. Otthon konfettit, szalagokat és kisebb lengetős zászlókat vetettek be, illetve többször füstöltek. A pirotechnika mellett több kisebb koreográfiai is fűződik a nevükhöz. A Soroksár ellen két nagyobb zászlót feszítettek a fejük fölé, a Békéscsaba ellen csíkokkal egy IB címeres zászlót öleltek körbe. 1998 tavaszán a Nagykanizsa ellen kiírással és egy nagyobb füstöléssel ünnepelték az egyéves szülinapjukat.1998 augusztusában az Érd ellen volt a legnagyobb dobásuk, amikor egy, az egész szektorukat beborító zászlón jelenítették meg az égboltot "A lehoznánk nektek a csillagokat!" című koreográfia részeként. Ezen kívül füstök, szalagok, lengetősök és füstbombák színesítették a műsort, amihez intenzív szurkolás is párosult, fennállásuk legjobb produkcióját nyújtva ezzel. 1999 tavaszáig tartottak ki a csapat mellett, majd belső ellentétek, feszültségek miatt feloszlott a csoport. Az IB vezetősége megalapította ugyan a Mártírok nevezetű formációt, de ez a csoport már csak nevében létezett. A névjegyüket nem sikerült letenniük a lelátón és ezzel pontot is tettek a hajdúszoboszlói ultraéletre, amely azóta se támadt fel hamvaiból.
A szervezett csoportok megszűnése után a csapat sem húzta sokáig, a Cukorgyár kiszállt a támogatók közül, így rövid időn belül eltűnt a komoly foci is a városból. A fürdővárosi labdarúgást és lelátói életet azóta se sikerült feltámasztani.







Képek: Sándor Mihály / Dihen Tibor / Nagy Balázs / Csabai Sándor / Lukács Tamás / Hancsicsák Tibor / Ultras Debrecen

Forrás:
Csabai Sándor
Lukács Tamás
www.magyarfutball.hu


hancsi78

2015. október 1., csütörtök

Sálak Hajdú Biharból

Frissítsük egy kicsit a magyar részleget, azon belül is a hajdúsági szekciót. Debrecen után a szűkebb régióm Hajdú-Bihar megye, ahonnan most 8 új sál kerül fel a képek közé.
Ebesen nem is olyan régen örülhettek a harmadik vonalnak, de sajnos nem sokáig bírták anyagilag a piros-fehérek a megyei színvonal felett álló bajnokságot. Szerencsére a remek szereplésüket két sál kiadásával is megünnepelték, melyből egy, a Ferencváros második számú csapat elleni meccsre készült. Ezért a két sálért és szoboszlói jubileumi nyakbavalóért nagy köszönet Csabai Sanyi barátomnak, aki felhajtotta nekem őket. Az egykor szebb napokat megélt hajdúszoboszlói labdarúgó csapat egykoron egy aktív kis táborral is rendelkezett. Ennek sálban is nyoma maradt, így a 100 éves ünnepi kellék mellett az Immoral Brigade 15 éve kiadott nyakbavalója is a gyűjteményemet ékesítheti. Köszönet érte Lukács Tamásnak, aki megvált tőle, hogy én gazdagodhassam. A Balmazújvárosi KK és a Debreceni VSC női kézilabdázóinak kiadott sálat Komcsi barátomnak köszönhetem, aki a márciusi hazalátogatásomkor adta nekem őket. Ekkor még nem sejtettem, hogy pár hónap múlva, egy pillanat tört része alatt elveszítem az egyik legjobb barátomat és egyben azt az embert akinek a gyűjteményem nagy részét köszönhetem. Ezt a két hajdúsági sálat kaptam tőle személyesen utoljára. Köszönöm testvér! A Nyírábrány csapatának és szurkolóinak készített sál második változata unokatestvéremnek köszönhető és már elég régen megszereztem, de a blogra még csak most sikerült feltennem. A Püspökladány sálat a helyi srácoknak köszönhetem, akik ha pénzér is, de szereztek nekem egyet, hogy ne maradjak narancs-fekete relikvia nélkül.
Lassan, de biztosan ezzel begyűjtöttem a legtöbb megyei sálat, de hiányérzetem még így is lehet, mert tudtommal még három település, három csapata rendelkezik nyakbavalóval és ezek csak azok, melyekről én tudok.










hancsi78

2015. május 4., hétfő

Sportcsarnokok - Magyarország

A magyar sportcsarnokok sorát egy Balaton-parti, egy hajdúsági és egy borsodi csarnokkal folytatom. Alsőörs településén két évente egyszer sikerül megfordulnom, miután feleségem legjobb barátnője a szomszédos Lovason ütötte fel tanyáját. A baráti látogatások során jut egy kis idő a környéket sportügyileg is feltérképeznem, így a szomszédos Alsóörsi Sportcsarnokot igazán nem volt nehéz megtalálnom és lefényképeznem. Hajdúszoboszlóra szintén nem volt nehéz átruccannom, mert Debrecentől mindössze 20 kilométerre van a fürdőváros, így a tavaly a labdarúgó pályák mellett a helyi sportházat is lencsevégre kaptam. A mezőkövesdi Városi Sportcsarnokot még 2013-ban látogattam meg, pontosabban az MSE sporttelepének fotózása mellett jutott idő és pár kocka a már korábban meglátogatott rendezvénycsarnok újbóli fotózására. Ezzel a három csarnokkal, pontosabban az új képekkel frissül most a blog. A csarnokok érdekessége, hogy egyikben sem voltam még bent, így csak külső fotókat készíthettem mind ez idáig.

Alsőörs, Alsóörsi Sportcsarnok:

Hajdúszoboszló, Városi Sportház

Mezőkövesd, Városi Sportcsarnok


hancsi78

2013. október 10., csütörtök

Hajdúszoboszló

Hajdúszoboszlón rengeteget jártam életemben lévén Debrecenhez elég közel esik a fürdőváros, így jó pár meccsen is megfordultam a Bocskai stadionba. A helyi labdarúgás nem volt annyira kimagasló a kék-fehéreknél, de a kilencvenes években a Kaba Cukor támogatásával egy egész jó gárdát hoztak össze akik még egyszer osztályozót is játszhattak az NBI-be való feljutásért. Ebben az időszakban az NBII Keleti csoportjában olyan ellenfelekkel kerültek össze mint a Diósgyőri VTK, Nyíregyházi Spartacus vagy éppen a Békéscsabai Előre, így ezen keleti rangadókat szerény személyem is megtekintette vagy a helyieknek szurkolva vagy a diósgyőri barátokat elkísérve a vendégszektorba. A stadion megközelítése nem volt problémás, hiszen a buszvégállomástól egy röpke séta és már ott is állt az ember az egyetlen lelátó mögött. Ott felkocogva pár lépcsőfokon, már elé is tárult a "panoráma", ami a másodosztálynak megfelelő pályát és egy pár soros betonlelátót takart. A kapuk mögött és a túloldalon nincsenek lelátók, így ide szurkolókat se nagyon engedtek be. Ott voltak viszont a kispadok, illetve volt elég tér a melegítő cserejátékosoknak. A kilencvenes évek végi és kétezres évek eleji sűrű vizitek napjainkra rendesen megkoptak, így legalább 8-10 éve már annak, hogy a Bocskai stadion lelátóin álltam! Szóval lassan itt lenne az ideje egy kis fényképezésnek a fürdővárosban is!


hancsi78

2012. december 16., vasárnap

Újabb "adag" magyar nyakbavaló

Újabb adag magyar sál kerül fel a blogba különösebb válogatás nélkül. Van itt minden egyesen!  Kis csapat - nagy csapat, kézilabda - labdarúgás, csapat és csoport nyakbavaló. Részletekbe ismét nem megyek bele, hisz most az a cél, hogy minél hamarább felkerüljön a gyűjtemény és ha ez meg lesz, akkor már ráérek elővenni egy-egy darabot és alaposabban körbejárni. Most marad a gyors közlés és képek mehetnek is a megfelelő helyre.














hancsi78