2016. december 7., szerda

Ultras Hajdúszoboszló


Ultras Hajdúszoboszló


Az 1994-95-ös szezonban még a megyei első osztályban szerepelt a hajdúszoboszlói labdarúgó alakulat és ott is csak a 10. helyet szerezték meg. A fürdővárosban ekkor nem volt komoly támogatása a helyi csapatnak, így a lelátói tevékenység sem volt meghatározó a Sport utcában. 

A következő esztendőben viszont éles változás állt be a csapat életében, ugyanis a Kabai Cukorgyár átköltöztette a "vagyonát" a szomszédba és az új esztendőt már az NBII Keleti csoportjában kezdte a "helyi" galeri. A magasabb osztály miatt a stadiont kipofozták az új esztendőre és úgy tűnt megélénkül az élet a lelátón is, hiszen olyan neves ellenfelek és szurkolótáboraikkal kerültek azonos osztályba, mint a Diósgyőri VTK, a Nyíregyházi Spartacus vagy a Salgótarjáni BTC. Ez egyfajta minőséget jelentett abban az időben, de nem a csapatok múltja, hanem a komolyabb szurkolótáborok akkori jelene mozgatta meg az állóvizet Szoboszlón.



A gárda támogatására hamar meg is alakult az első jegyzett szurkolócsoport, akik a Szoboszló Sharks nevet vették fel és a transzparensük közepéről a kabala állatuk (nem meglepően egy cápa) vicsorgott ránk. Emellett több molinó is legyártásra került köreikben, de még nagyon egyszerű, mondhatni igénytelen kivitelben. A Sharks mellett volt még egy csoport jellegű lepedő (Aligators) a hazai meccseken, 1995 őszén, de mögötte nem volt igazi tartalom. A cápák is inkább voltak egy baráti, meccsen megjelenő társaság, mint igazi csoport, ultráknak meg egyáltalán nem voltak nevezhetőek. Azon kívül, hogy a hazai meccseken megjelentek és kitették a lepedőiket, csak ritkán csináltak komoly hangulatot a megszépült és kiépített Bocskai Stadionban. Idegenben nem nagyon jártak és igazából se barátai, se ellenségei nem voltak a társaságnak, de a nyíregyházi ás budapesti csapatokat és szurkolóikat nem szívlelték. Az ok kézenfekvő volt, a csoport nagy része az NBI-es DVSC meccsein is megjelent, főleg a keleti oldalon és a fővárosi csapatok ellen általában hozták magukkal a "Fuck off  Budapest" feliratú lepedőjüket is.


 
1996 tavaszán erősítést kapott a szoboszlói tábor, ugyanis a Brutal Side csoport megjelenésével eggyel több brigád lett a városban. A BS egy fekete-sárga lepedővel jelent meg és attól vált híressé, hogy gyakran megjelentek a Loki hazai meccsein transzparensükkel, a keleti oldalon, így sokan tévesen, egy debreceni brigádként azonosították őket. Ez nem volt teljesen igaz. A Brutal Side a KCFC Hajdúszoboszló csapatának támogatására alakult és csak alkalmi jelleggel, és a csoportok közötti átfedés miatt jelentek meg az Oláh Gábor utcában. Többen a kötelékből debreceni drukkerek is voltak egyben, sőt egyesek a Wrong Side csoportjának a tagjai is, de  akadt köztük kispesti, ferencvárosi és más fővárosi csapat drukkere is. A hazai meccseiken nem tudtak komoly lelátói aktivitást bemutatni, így nagyobb betűvel inkább a DVSC történelmébe írták be magukat. Sokáig nem is húzták és a többi helyi csoporttal karöltve 1996 őszére teljesen eltűntek a lelátóról. Ez azért volt furcsa, mert a csapat szárnyalt és két negyedik helyet csíptek el a második vonalban és a hazai meccseiken olykor 2.500-an is összejöttek, ami abban az időben is szép létszámnak volt nevezhető. 



Ezen áldatlan állapotoknak egy fiatal és az eddigi csoportoktól teljesen független brigád alakult Immoral Brigade néven, 1997 tavaszán az ultra mentalitás jegyében. Gyorsan összefújtak pár lepedőt a szezon végére, de az igazi bemutatkozásukra várni kellett a következő évad kezdetéig. Ekkor átköltöztek a vendégszektor közelébe és legyártottak egy szebb transzparenst, amin már a címerük (egy UFO fej) is szerepelt, valamint elkészült a saját sáljuk is. A hazai meccseken 20-25 fiatalt tudtak megmozgatni, de a nagyobb rangadókon többen is összejöttek. Ilyenkor pár debreceni fiatal is eljött nekik szurkolni, hiszen ők is gyakran feltűntek a Loki hazai meccsein. Ennek ellenére az IB teljesen függetlenül működött a cívis mozgalomtól. A debreceni baráti szálak mellett az érdi Árpád Hős Magzatjaival voltak jóban, illetve volt kapcsolatuk az akkori dorogi és kecskeméti drukkerekkel is. Komoly ellenségei nem voltak a csoportnak, de a nyíregyházi, békéscsabai és III. Kerület drukkereket nem szívlelték. A fennállásuk alatt minden hazai meccsen megjelentek, viszont idegenben igen keveset utaztak, mondhatni egyetlen nagy dobásuk sem volt a megyehatáron túl. Otthon konfettit, szalagokat és kisebb lengetős zászlókat vetettek be, illetve többször füstöltek. A pirotechnika mellett több kisebb koreográfiai is fűződik a nevükhöz. A Soroksár ellen két nagyobb zászlót feszítettek a fejük fölé, a Békéscsaba ellen csíkokkal egy IB címeres zászlót öleltek körbe. 1998 tavaszán a Nagykanizsa ellen kiírással és egy nagyobb füstöléssel ünnepelték az egyéves szülinapjukat.1998 augusztusában az Érd ellen volt a legnagyobb dobásuk, amikor egy, az egész szektorukat beborító zászlón jelenítették meg az égboltot "A lehoznánk nektek a csillagokat!" című koreográfia részeként. Ezen kívül füstök, szalagok, lengetősök és füstbombák színesítették a műsort, amihez intenzív szurkolás is párosult, fennállásuk legjobb produkcióját nyújtva ezzel. 1999 tavaszáig tartottak ki a csapat mellett, majd belső ellentétek, feszültségek miatt feloszlott a csoport. Az IB vezetősége megalapította ugyan a Mártírok nevezetű formációt, de ez a csoport már csak nevében létezett. A névjegyüket nem sikerült letenniük a lelátón és ezzel pontot is tettek a hajdúszoboszlói ultraéletre, amely azóta se támadt fel hamvaiból.
A szervezett csoportok megszűnése után a csapat sem húzta sokáig, a Cukorgyár kiszállt a támogatók közül, így rövid időn belül eltűnt a komoly foci is a városból. A fürdővárosi labdarúgást és lelátói életet azóta se sikerült feltámasztani.







Képek: Sándor Mihály / Dihen Tibor / Nagy Balázs / Csabai Sándor / Lukács Tamás / Hancsicsák Tibor / Ultras Debrecen

Forrás:
Csabai Sándor
Lukács Tamás
www.magyarfutball.hu


hancsi78

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése