Jegyek - NBI

Következzenek most olyan jegyek a magyar labdarúgó élvonalból, ahová csak 1-2x jutottam el. Vagy azért mert több évet nem szerepelt az aktuális ellenfél a legjobbak között, vagy azért mert valami oknál fogva én nem tudtam elutazni a fiúkkal. Pár esetben azért nincs több jegyem, mert egyszerűen nem kaptunk, vagy elveszett, hiszen fiatalon, amolyan napló félét vezetve, beragasztottam ezeket a fontos kellékeket az akkor még írásos memoáromba. Innen kiszedve sajnos több jegy is komolyabban megsérült, így azokat ma már képtelenség bemutatni.
Zuglóban egykor jó kis csapata volt a BVSC-nek és pár éven keresztül nagy volt a harc a kék-fehérekkel, hogy ki is a jobb "vasutas" az országban. Sajnos én mindössze egyszer jutottam el a Szőnyi útra, akkor is el kellett hagynom a stadiont, mert a rendőrök nem nézték jó szemmel egy sárga füstbomba begyújtását. Ezt az emlékezetes meccset őrzi a 200 Forintot kóstáló biléta.
Az Eger mindössze egy esztendőt töltött a legmagasabb osztályban az elmúlt 20 évben, és akkor is rendesen kicseszett vele az MLSZ. Nem játszhattak otthon, így az egyetlen jegy is a miskolci Borsodi Stadionból való, amin én nem voltam jelen, de a jegyét azért őrzöm az összecsapásnak.
A Gázszer FC Agárd egy igazi otthontalan csapat volt a kilencvenes évek végén. Először Székesfehérváron, majd Akasztón játszotta a meccsit. Én a Sóstói Stadionba jutottam el az egymás elleni párosításaink alatt, így onnan van egy mára már pótolhatatlan jegyem. Pótolhatatlan, hiszen a Gázszer FC csapata pár év után törlődött a magyar labdarúgó térképről.
A REAC csapata az új érának számító kétezres évek végén került fel pár évig a legjobbak közé, így az onnan származó jegyek nem olyan muzeálisak. Ráadásul én is csak kaptam őket, lévén még egyszer sem fordultam meg a Budai II László stadionban.
Ellenben Akasztón jártam párszor és valamiért mindig olyan jó hangulat uralkodott ott, a semmi közepén. A jegyeim kissé megviseltek lettek a sok megpróbáltatás miatt, de legalább őrzök kettőt, a már szintén megszűnt Stadler FC elleni meccsekről.
Szeged méltatlanul, csak egy fél szezont töltött az elmúlt két évtizedben a legjobbak között, de szerencsémre abban a fél esztendőben pont náluk játszottunk, így legalább egy jegyre szert tehettem. Sajnos az eredmény törölték tavaszra, mint ahogy a Szegd LC is a süllyesztőbe került, be se fejezték a szezont.
A szolnoki vasutasok 2010-ben jutottak fel a legjobbak közé, de csak átszállójegyet váltottak. Én sikeresen le is maradtam a meccsről, de legalább a jegyet megkaptam utána.
Tiszakécskén is csak egy évig volt minőségi foci, de szerencsémre arra eljutottam és hasonló érzésekkel gazdagodhattam mint Akasztón.
Vácon remek csapat volt a kilencvenes években, sőt bajnok csapat volt a Dunakanyarban, amely kiváló eredményeit azóta se tudta megközelíteni. Sőt, a kiesésük után, csak egy esztendő adatott meg a váci labdarúgásnak a legjobbak között, a többi esztendőt az alacsonyabb ligákban töltötték. Nekem még a kilencvenes évek végéről van két bilétám, amit most már féltve őrzök, hiszen ezek is pótolhatatlan ereklyék számomra.  

BVSC:

Eger FC:

Gázszer FC Agárd:

REAC:

Stadler FC:

Szeged LC:

Szolnoki MÁV FC:

Tiszakécske FC:

Vác FC:

hancsi78

Jegyek - Váci NKSE

Vácra még a kilencvenes évek végén szerveztük az első túránkat, amikor feljutottak a Dunakanyar kézilabdázói a legjobbak közé. Mi vonatra pattantunk és már mentünk is Városi Sportcsarnokba és igen hangulatos kis viziteket csaptunk arrafelé. Abban az időben jóban voltunk a hazai ultrákkal és igaz szoros barátság soha nem volt a két fél között, ha ott voltunk kijöttek páran és söröztünk meccs kezdésig és olykor még egy kisebb tábort is alkottak a labdarúgó meccsen tevékenykedő piros-kék szurkolók. Sajnos hiába mentem a korai években szinte minden évben Vácra, ezen időszakokat nem őrzik jegyek, mert sokszor olyan kevesen voltunk, hogy a klub "megvendégelt" minket,  ami egyet jelentett az ingyenes és egyben jegynélküli bebocsájtással. Aztán az idők változtak, mi távol kerültünk a hazai szurkolóktól és a kézimeccsen kialakult hazai maggal már nem kerestük a kontaktust, sem így, sem úgy. Utazni viszont egyre többen utaztunk, így megszűnt a jegynélküliség, így a kollekcióm ezen része is tartalmaz hét darab bilétát, de csak a 2008-as esztendőtől kezdve.

hancsi78

Vác

Amikor elsőnek jártam Vác városában épp a friss bajnoki címüket ünnepelték a helyi labdarúgók, így érthetően nagy volt a lelkesedés a Dunakanyarban. Ekkor még roppant fiatal voltam, de a váci stadion már ekkor is pofásan nézett ki (lévén 1995-ben újították fel), persze nekünk "debrecenieknek" minden stadion pofás volt, amiben volt elég beton. Ha mindez le volt székezve akkor az már maga volt a tökéletesség. A Váci Városi Stadion ilyen volt, így az "apró" termete ellenére elnyerte tetszésem, mivel már akkor is bővelkedett a csapat piros-kék színeiben. A környezet, valamint a lelátók állapota is normális színvonalú volt, ami nem volt gyakori ezen időszakban a magyar stadionokban A kilencvenes években megfordultam még arra párszor, melyből a legemlékezetesebb esemény az 1999-es kupadöntő volt, melyet a Tatabányával vívtunk és a DVSC első komolyabb sikerét hozta el számunkra az a váci éjszaka. Ezért nem csoda, ha rajtam kívül még többezer debreceni drukker szerette meg a piros-kék lelátókat. Aztán a helyi csapat nagy hanyatlásnak indult, így évekig nem kellett arrafelé utazni, de szerencsére kimászott a váci futball a kátyúból és 2006-ban újra a legjobbak között szerepeltek. Igaz csak átszálló jegyet vettek az NBI-be, így ismét kerülni "kellett" a közben Ligeti Stadionra keresztelt pálya látogatását. Innentől az NBII stabil csapatának számított a Dunakanyar Vác, de sajnos az idei (2013) esztendő ismét nagy fekete betűkkel kerül be a helyi és a magyar labdarúgás történetébe, hiszen a tavaszi fordulóban sorra "mondták vissza" a meccseiket, mely kizárást eredményezett a második vonalból. Remélhetőleg minél hamarább túljutnak ezen a  sötét korszakon a helyiek és újra labdarúgással és szurkolással telik meg a Ligeti stadion.

A helyi sportcsarnokba többet vizitáltam, hiszen a Synergon SE Vác NBI-be jutása óta folyamatosan egy osztályban szerepel a DVSC-vel, így a kilencvenes évektől napjainkig többször megfordultam a Váci Városi Sportcsarnokban. A létesítmény 1996-ban nyitotta meg kapuit, így az első látogatásaim során egy teljesen új "lelátóra" érkeztem, de nagyon nem fogott meg. A süllyesztett pálya még csak-csak elmegy, de maga a lelátórész nem éppen praktikus. Sok a "holt-tér" a hátsó sorokban állva a benyúló oszlopok miatt sokszor nem látható a pálya egy-egy szakasza. Ez persze csak a belső elrendezés, kívülről nem találtam rajta semmi kivetnivalót. A nézőtéri hibák ellenére egy modern kis sportcsarnok a váci!

hancsi78

Újabb "adag" magyar nyakbavaló

Újabb adag magyar sál kerül fel a blogba különösebb válogatás nélkül. Van itt minden egyesen!  Kis csapat - nagy csapat, kézilabda - labdarúgás, csapat és csoport nyakbavaló. Részletekbe ismét nem megyek bele, hisz most az a cél, hogy minél hamarább felkerüljön a gyűjtemény és ha ez meg lesz, akkor már ráérek elővenni egy-egy darabot és alaposabban körbejárni. Most marad a gyors közlés és képek mehetnek is a megfelelő helyre.

hancsi78