Crystal Palace

Tavaly szeptemberben sikerült eljutnom a Selhurst Parkba a Barclays segítségével és Spencer barátommal. Sajnos a betervezett időbeni érkezést és stadion közeli pubban való italozgatást keresztbe húzta a vasárnapi londoni közlekedés, így örültünk hogy kezdés előtt beestünk a lelátóra. Előtte még épp annyi időnk volt, hogy kicsit körbe nézzünk a környéken és belekóstoljunk egy kicsit a piros-kékek nyújtotta feelingbe, de aztán már araszolni is kellett befelé a forgókapun. A CP otthona szinte az utolsó nagyobb létesítmény volt Londonban ahol még nem jártam az elmúlt években, így már nagyon vártam a találkozót. Az, hogy mindezt egy Premier Ligás meccsel egybe köthettem, csak még boldogabbá tett. A Palace szerény idei helyezése ellenére a lelátók szinte teljesen megteltek és mi is helyet foglaltunk az ódonnak nevezhető Main Standon, amit még 1923-ban adtak át és pont az idén nyáron végeztek rajta kisebb felújítást. Mindenesetre nagyon jó volt egy olyan helyről nézni a meccset ami magán hordozta a Palace történelmének szinte minden egyes mozzanatát. A látott meccs nem volt valami jó iramú és élvezetes találkozó, ráadásul a vendég Swansea el is vitte a három pontot a Selhurst Parkból, de nekem egy örök élmény volt ezen kopott lelátókról végig nézni a találkozót. A meccs után már nem sok idő maradt a stadion körbejárására, így készítettem még pár képet a kiürülő standokról, majd irány a vonat és kezdődhetett egy újabb harc az aznapi londoni közlekedéssel.

hancsi78

Crystal Palace - Swansea City

A Barclaysnak köszönhetően ismét kilátogathattam egy Premier Ligás meccsre, de most a Chelsea helyett a szerencsés "húzás" a Selhurst Parkra esett a Palace - Swansea találkozóra. Egyszer sem jártam még London ezen részén, valamiért a város déli kerületei teljesen kiestek a szórásból. A meccsre egy nagyon kedves barátom kísért el, miután az "asszony" nagylelkűen lemondott az ő részéről. Sajnos a találkozó előttre betervezett sörözgetés egy stadion közeli pubban elmaradt, lévén a londoni metró egyes szakaszai le voltak zárva a hétvégére, így épp hogy a kezdésre beestünk a stadionba. Persze nem voltunk egyedül, hiszen ekkor már tele voltak az utcák vegyesen hazai és vendégszurkolókkal, de nagyon nem foglalkoztak egymással.

A beléptetéssel semmi gond nem volt. Megnézték a jegyünket és már mehettünk is. Se ruházat átvizsgálás, se alapos motozás! Semmi! Megköszönték, hogy a meccset választottuk vasárnapi időtöltésnek és már mehettünk is. A jegyünk a főtribün bal alsó sarkába szólt, ami pont szemben van a vendégszektorral és többnyire apa + fia kombináció volt megfigyelhető a lelátó ezen részén. Ebből mi egy picikét kilógtunk, de rossz szemmel ezért senki nem nézett ránk. A meccs előtt két "helyi sasnak" beöltözött figura (egy fiú, egy lány) járt körbe és üdvözölte a népet, de  főleg a gyerekeket, illetve egy élő fehér fejű sas is repkedett a standok között, ami nem volt éppen mindennapi látvány. A legnagyobb figyelmet viszont a pálya közepén táncoló pomponos lányok kapták, hiszen körbevonulva a stadionban, szinte tocsogni lehetett a nyálban, úgy csöpögött mindenki a kis srácoktól az aggastyánokig. Ezután szépen bevonultak a csapatok mint egy bokszmeccsen és felálltak egymással szemben a pálya közepén, majd indulhatott is a találkozó.

A meccsen nem volt nagy iram, ráadásul úgy tűnt a vendégek nem is nagyon hajtják ki magukat. Rúgtak egy-egy gólt a félidők kezdetén, majd elfocizgattak a többi 85 percben. A Palace ment, küzdött, de semmire nem voltak képesek, jószerivel komolyabb helyzet nélkül kaptak ki a meccsen. A vendégszurkolók szépen megtöltötték a kijelölt részüket és az első gól után volt pár jó megdörrenésük, majd többnyire csendben álltak és ültek. Egy-egy nagyobb helyzetnél megdörrentek, néha még 3-4 dalt is elnyomtak egymás után, de nagy aktivitás nem volt részükről. Zászlót egyetlen egyet tettek ki, egy fekete Swansea lobogót, illetve a sorok között meglengettek pár dán, spanyol és természetesen walesi zászlót. A végén megtapsolták győztes csapatukat, majd két perc alatt ki is ürítették a szektort. A hazaiaknál egy kicsit más volt a helyzet, hiszen tudtuk hogy üzemel egy komolyabb ultracsoport (Holmesdale Fanatics) a piros-kékeknél, így a mai látogatásunk is elsősorban miattuk történt. Az előzetes hírek igazolták magukat és a Fanatics lepedője mögött mintegy 60-70, többnyire feketébe bújt ultra biztatta kedvenceit szinte kilencven percen át. A meccs alatt egy dobbal és 8-10 kisebb-nagyobb lengetőssel operáltak és azt kell mondjam igen csak jól csinálták amit csináltak. A vereség ellenére néha sikerült bevonniuk az egész oldalt a szurkolásba és ritkán még a stadion többi része is csatlakozott. Rajtuk kívül csak pár kisebb piros-kék zászló (Pride of South London, Irish Eagles stb.) került ki a stadion egyes pontjain, de ezekről a helyekről nem volt tapasztalható nagy lelátói aktivitás.

Crystal Palace:

Swansea City:

A lefújás után már nem történt semmi érdemleges, a stadion elég hamar kiürült, igaz a helyieknek nem is nagyon volt miért örülni a nap folyamán. A kilépésnél ismét csak megköszönték hogy eljöttünk ma a meccsre, majd a tömeggel tartva az állomást vettük célba. Hazafelé még megcsodáltuk a vonatból a Millwall hazai pályáját, majd a metró szünetelése miatt busszal jutottunk el északra, miközben Arsenal szurkolók hada között lavíroztunk, lévén aznap a Stoke ellen játszottak. Összegezve egy jó nap volt, melyet egy kicsit beárnyékolt a vasárnapi rossz tömegközlekedés és a gyenge meccs, de azért érdemes volt ellátogatni az ódon Selhurst Parkba és megnézni a helyi angol ultrák ténykedését.

hancsi78