Zászlók

A sálakkal ellentétben a klubcsapatok zászlóiért nem repesek és csak véletleneknek köszönhetően kerülhet egy-egy darab a gyűjteményembe. Igaz nem vagyok minden zászlóval így, mert az országok nemzeti molinóit szívesen tudom magaménak és ha érdekel egy, még komolyabb áldozatra is képes vagyok érte. A klubok zászlói, vagy egy megye, egy város lobogója már nem bír ilyen hatással rám, így csak az említett szerencsés véletleneknek köszönhetően kerülhetnek a kollekciómba. A most bemutatott lobogók pont ilyenek. A Wolfsburg zászló még 1999-ből maradt rám, amikor az idegenbeli túráról hazatérve Kovács Ferike adta nekem ajándékba. A Feyenoord és Galarasaray lepedők is barátilag kerültek hozzám, míg a Juventus és Barca zászló már újkori, és a piacon volt annyira olcsó, hogy egyszerűen nem volt szívem otthagyni őket. A lombardiai régió zászlójára egy debreceni turkálóban járva találtam rá. A Sampdoria zászlónak viszont különleges a története. A lobogó egy WC-s nénié volt, aki amolyan terítőként használta a kis asztalán, de ezt Komcsi barátom nem hagyhatta. Egy csoportos vizelésnek felérő összegért megvette, majd mondta "nesze Hancsi nekem nem kell, csak nem hagyhattam, hogy egy ilyen híres csapat zászlóját asztalterítőnek használjanak!". Így került hozzám a Doria zászló, vagy 15 évvel ezelőtt.

Németország - VFL Wolfsburg:

Hollandia - FC Feyenoord:

Törökország - Galatasaray:

Olaszország - Sampdoria:

Olaszország - Lombardia:

Olaszország - Juventus:

Spanyolország - FC Barcelona:

hancsi78

Nemzetközi Ellenfelek Debrecenben (Budapesten) III.

Miután 2005-ben a DVSC felállhatott a dobogó legmagasabb fokára mindenki BL lázban égett a városban. A jókedv viszont hamar elszállt, mert az UEFA pályabejárói közölték, hogy maximum az első fordulóban rendezhet a Loki otthon meccset, aztán keresni kell egy, a játékra alkalmas stadiont. A Hajduk Split meglepően sima kiejtése utáni örömbe, már jött is az üröm, mert a Manchester United gárdáját csak Budapesten fogadhatta a piros-fehér gárda.

A fővárosba 800 vörös ördög érkezett és örömmel konstatálták, hogy Zalaegerszeg után a Debrecen is ugyanabban a fővárosi stadionban látja vendégül őket. A találkozó előtt nyugisan italoztak az egész városban, majd ugyanilyen csendesen elfoglalták a vendégszektort. A kerítést a megszokott lepedőikkel díszítették fel, köztük a magyar MU szurkolói egyesületek molinóival, de a meccs alatt egy hang nem hagyta el a torkukat. A végén azért csak előadtak egy dalt, majd vedeltek tovább a fővárosban.

Kép: Derencsényi István

A 2005-ös budapesti kitérő után sokáig nem kellett utaznia a fővárosban a debreceni drukkereknek, mert többnyire az első körben kizúgott a csapat a Bajnokok Ligája vagy Európa Liga selejtezőiben. A nagy visszatérésre 2009-ben került sor, amikor két hazai meccs után a play-offra már nem volt alkalmas az Oláh Gábor utcai stadion. Költözni kellett, és immár azzal a tudattal, ha kiveri a debreceni csapat a Levszkit, akkor a DVSC legnagyobb nemzetközi sikerét a Fővárosban kell tovább vívni.

A Szófiaiak 800-an érkeztek. A többségük csak a meccsre esett be. Volt pár kisebb-nagyobb csoport, akik fővárosban egerésztek, és bele is futottak a szintén nézelődő ferencvárosi huligánokba. A stadion környékén nem volt semmi említésre méltó, a rendőrök uralták a terepet. A szektorukat teljesen kidekorálták, de jutottak zászlók a fejek fölé és rudakra is. Szilárdan hittek a csapatuk továbbjutásában, így félmeztelenül tomboltak a szektorban. A magyar gólok kicsit lehűtötték a lelkesedést, majd különösebb bonyodalmak nélkül távoztak Magyarországról a vereség keserű ízével.

 Kép: www.ultrashun.slx.hu

A csoportkör első fordulójában a francia Lyon csapatát csak kétszázan kísérték el, és ebből is csak 15-20 fő képviselt komolyabb szurkolói scénát. A többség lógó sálakban, mezekben, mint jóllakott VIP vendégek üldögéltek a kisebbik vendégszektorban. Szurkolás szinte semmi, pedig rúgtak négy gólt. Gyenge fellépés, egy elismert francia brigádtól.

 Kép: www.ultrashun.slx.hu

A következő körben 1.500 lila-fehér érkezett Budapestre, és pár óvatlan csoportocska belefutott a Debreceniek kószáló alakulataiba. A vendégben minden fontosabb csoport képviseltette magát és az olaszokon kívül rengeteg hívük érkezett a környező országokból is. A tábor közepén egy 2-300 fős mag végig szurkolt. Előkerült pár kisebb lengetős is, amivel színesítették a műsort. A hazaiakkal nem foglalkoztak, élvezték a gólgazdag meccset és a keleti feelinget. Velük volt pár veronai cimbora és a Torcida Verde Liszabonból. 

 Kép: www.ultrashun.slx.hu

A következő kanyarban 2.800 angol érkezett a magyar fővárosba és jó szokásukhoz híven elárasztották a tereket, a kocsmákat. Nem volt semmi rendzavarás a meccs előtt, senki nem kereste se így, se úgy az angolok társaságát. A stadionban kaptak egy dupla szektort, amit teljesen felaggattak a megszokott lepedőikkel, közte a magyar liverpooliak zászlóval. Nagy szurkolásról vagy kiváló hangulatról nem beszélhetünk a soraikban 2x elénekelték a „You’ll never walk alone-t!” és nézték a dögunalmas meccset.

 Kép: www.ultrashun.slx.hu

A BL csoportkör után a következő évben szinte elvárás lett Debrecenben, hogy újra megismételjék a sikert, de ehhez a Baselnek is volt pár szava és jó sok gólja. A találkozóra Budapesten került sor, de nem a megszokott beton hodályban, hanem az újpestiek szentélyében.

A svájciak 150-en érkeztek, de nagyon nem kószáltak a városban. A tribünön kaptak egy szektort, így oda vackolták be magukat, de a drapijaikat inkább kézben tartották. Rengeteg kisebb lengetőst hoztak magukkal és szurkoltak becsülettel, amit segített a csapatuk sima győzelme. Kisebb pirotechnikát is alkalmaztak és az utolsó percekben már teljes extázisban tomboltak.

Kép: www.ultrashun.slx.hu

A BL csoportkör ugyan nem jött össze, de az Európa Ligába bejutott a DVSC, így az újabb sikereket ismét csak a fővárosban kellett ünnepelni.

Az első fordulóban 80-an ukrán érkezett Harkovból, köztük a nyugaton dolgozó vendégmunkások hadával. Pár fontosabb csoport lepedője is feltűnt a vendégben és szurkoltak becsülettel. Egy tüzet is elszórtak a második góljuk után, aminek lett következménye. A rendezők előállították az elkövetőt, ami miatt volt egy kis hajbakapás. A kedélyek lecsillapodása után nem tért vissza a jó hangulat a soraikba, de a sok góljukat csak megünnepelték egy-egy rigmussal.

Kép: www.haon.hu

Eindhovenből 350 holland futball turista érkezett. Olyanok voltak mint válogatott meccsen, annyi különbséggel, hogy most nem narancsban pompáztak. Élvezték az olcsó kaját, piát, nőket, majd egy szerény győzelemmel és gyenge szurkolói fellépéssel távoztak is Budapestről.

Kép: www.ultrashun.slx.hu

Az utolsó fordulóban, egy  már teljesen lényegtelen meccsre 300 Doritás érkezett, a fagyos decemberi napon. Minden fontosabb genovai csoport képviseltette magát, és a szurkolásukkal sem volt gond, pedig a csapatuk elég gyenge napot fogott ki. Pár lengetőst és kétrudast bevetettek, illetve tiltakoztak a szurkolói kártya ellen. Nem volt rossz fellépés ez az olaszoktól. 

Kép: www.fototifo.it

A Sampdoria budapesti vizitjével lezárult egy korszak a DVSC csapatának és szurkolóinak az életében, hiszen ez volt az utolsó találkozó amit a Fővárosban voltak kénytelenek vívni. Később még pár meccsre Nyíregyházán került sor, majd az Új Nagyerdei stadion megépítésével végre hazaköltözhetett a debreceni labdarúgás.


hancsi78

Olasz sálak innen - onnan

Az olasz sálak nagyon sok gyűjtő számára különleges helyet kapnak a kollekcióban, főleg azon ultrasálak melyek eredetiségéhez nem férhet kétség és így értékével is figyelemfelkeltőek lehetnek. Én nem nagyon hajtottam soha ezen csoportsálakat és megelégedtem a szimpla darabokkal, melyek egy-egy olasz túrán az utamba akadtak. Ezen túrák és nyaralások során vettem jó párat "innen - onnan", aztán sokat kaptam is "innen - onnan", így az eltelt tíz év alatt eléggé megszínesedett a gyűjtemény. Most 15 darab kerül bemutatásra, melynek többsége már elég régóta a kollekció része.

hancsi78