Tavaly nyáron tartottam egy kis hatvani vizitet és megfelelő támogató eszközök híján csaptam pár kört a városban mielőtt a Népkerti Sporttelepre ráakadtam. Már-már feladni kényszerültem a nagy találkozást, amikor valami isteni sugallatra jó irányba fordultam, jó helyen. Előtte még soha nem jártam a sportpályán, de még a városban sem, így teljesen idegen volt minden számomra. Vagy mégsem? A stadiont ugyanis ismertem képekről, de hát az még sem ugyanaz, mint amikor az ember egy meccset néz végig élőben a "megadott" pályán. A csapataink a kilencvenes évek elején találkoztak utoljára még az NB2-ben és azóta nem. Semmilyen téren. A mi csillagunk onnan felfelé ívelt, míg a hatvani foci megjárt pár osztályt és ugyan volt esélye felkapaszkodni a legjobbak közé, de végül nem jött össze. Ez a régmúlt, most térjünk át a tavalyi eseményekre, amikor a "véletlennek" köszönhetően csak megtaláltam a Városi Stadiont. A sporttelepen kisebb felújítások voltak ebben az időben, igaz nem a játéktéren vagy annak közvetlen környezetében, hanem az öltözők környékén. A telep nyitva találtatott, így rajtam kívül még pár futó, kutyasétáltató és fiával focizó apuka is bent tartózkodott. Külsőre elég lepukkantnak látszott a Népkert és részben az is volt. Omladozó beton, rendezetlen környezet, de legalább a korlátok és a kerítések "frissen" festettnek tűntek. Mivel nem volt akadályozó tényező kényelmesen körbe sétálhattam a stadionban és alaposan szemügyre vehettem az egyetlen komoly lelátót a hosszanti oldalon. A tervező osztály nem állította nehéz feladat elé a kivitelezőket, ugyanis csak egy 8-10 soros szimpla, betonlelátóról van szó, a megfelelő korlát és kerítés rendszerrel ellátva. Innen a centerpálya mögött lévő edzőpálya felé irányítottam a tekintetemet és készítettem pár felvételt arról is. Itt még kevesebb volt a "luxus". Csak a kapuk, a kimért pálya és két kispad mutatta, hogy itt bizony lehet labdarúgó meccseket is játszani és talán szoktak is. A "körsétám" után távoztam a sporttelepről, de nem Hatvanból, hiszen ekkor még hátra volt a Lokomotív Stadion megtekintése innen nem is olyan messze.
Népkerti Stadion:
Népkerti Stadion, Edzőpálya:
hancsi78
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hatvan. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hatvan. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. január 19., vasárnap
2013. szeptember 18., szerda
Hatvani Lokomotív
Hatvan is azon nagyobb városok közé tartozik ahol két nagyobb labdarúgó csapat harcáról lehet hallani az elmúlt évtizedek kapcsán. Ezen csapatok olykor hol élesen szemben helyezkednek el, hol nem is foglalkoznak egymással, hol valaki agyament gondolatát véghezvíve fúzióra léptették őket. A Lokomotív SE Hatvan a város legrégebbi sportegyesülete és mint ilyen a városnak igen sok hírnevet szereztek egykoron. A Loki nem most éli fénykorát, hiszen csak a megyei bajnokságban, ott is csak a 2. osztályban tevékenykednek. Az FC Hatvan NB3-as szereplésével nem ők a legjobb csapat a településen, de büszkélkedhetnek egy aktív kis szurkolótáborral, ami ebben az osztályban mindenféleképpen megsüvegelendő. Sajnos a MÁV sporttelep elég ramaty állapotban volt amikor arra jártam. Elsőre alig találtam meg, de pár ACAB grafiti a helyes útra terelt. Szerencsémre a pálya gondnoka és a csapat vezetője felújítási munkálatokat végzett a bejáratnál (fehérre festették a beton kerítést), így gyorsan beszédbe is elegyedtünk és sok hasznos infóval lettem gazdagabb. Természetesen megengedték, hogy bearaszoljak a pályára és ott készítsek pár felvételt a játéktérről és a kissé ütött-kopott beton lelátóról. A gyep aránylag rendben volt, de a környezet nem volt a legszebb. Látszott hogy inkább havonta, mint hetente van a fű (gaz) nyírva a pálya és a lelátó között. Ez rombolta egy kicsit az összképet, de tisztába vagyok vele, hogy ilyen alacsony szinten, egy ekkora városban nagyon nehéz még csak fenntartani is egy klubot, nem hogy méltó környezetet teremteni. A centerpálya mellett az edzőpálya is megtalálható volt a sporttelepen, de az gyalázatos állapotban volt, méteres gazzal benőve. A kapuk épp hogy kilátszottak. Eljövetelemkor még váltottam pár szót a "karbantartókkal" és megcsodáltam a kapubejárót, ami egykoron igen csak nívósan üdvözölhette a kilátogató szurkolókat, de mostanra csak egy rozsdás tabló maradt belőle. A búcsú egy "Hajrá Loki!" volt és csak remélni tudom, hogy a helyi Lokomotív szárnyaskereke fog még magasabbra repülni a jelenleginél, mert jó "vasutasokra" mindig szűkség van a magasabb osztályokban.
MÁV Sporttelep:
MÁV Sporttelep Edzőpálya:
hancsi78
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)