San Siro

Még 2006-ban jártam Milanóban, de nem egyedül, hanem egy kisebb csipet-csapattal. Ekkor még dúlt bennünk az olasz meccsnézési mizéria és egy hétvége alatt 2-3 meccset is letudtunk a "digóknál" úgy, hogy a saját csapatunkat sem hanyagoltuk. (Hol van ez már manapság?). Szóval 2006-ban egy jó AC Milan - Palermo meccsre fizettünk be, amolyan bónuszként, hiszen aznap már előtte letudtuk az Atalanta - Sampdoria meccset Bergamóban. Miután fordított az Atalanta gyorsan kisbuszba vágtuk magunkat és már száguldottunk is a San Sirohoz, melyet már előző nap (Genovába menet) szépen lecsekkoltunk. Tehát tudtuk hová megyünk, így sokat nem kellett keresni a monstrumot. A nép már gyülekezett a környéken és közéjük mi is befutottunk. Itt a brancs kettéoszlott, hiszen volt aki a piros és volt aki a rózsaszín feketékhez akart betársulni. Én az utóbbiakat erősítettem, így a vendégszektorból csodálhattam meg a hatalmas létesítmény belső atmoszféráját, ami lenyűgöző, félelmetes és terjedelmes is volt egyben. A meccsből sokat nem láttam lévén legfelül álltunk, innen meg mindenki olyan apró volt mint egy porszem. A "rosanerok" végül nyertek, így rajtam kívül örült még pár ezer szicíliai és két magyar. A találkozó végeztével kisodródtunk a tömeggel, majd készítettünk pár esti felvételt a jó öreg Giuseppe Meazzaról, majd pár sálra is beruháztam. A hétvége csodálatos volt, eljutottam abba a stadionba ami gyerekkorom egyik nagy álmai között szerepelt, plusz láthattam azt a csapatot és szurkolótáborát akik szintén gyerekként hódították el a szívemet. 2 in 1. Milan - Palermo én így szeretlek!

hancsi78