A szabolcsi megyeszékhelyen a kilencvenes évek végén vizitáltam elsőnek, ugyanis ekkor jutott fel végre a Szpari az NBI-be. Ez azért is volt lényeges számomra, és még több ezer szurkolótársam számára, mert hosszú évek után végre találkozott egymással a két ősi rivális város, két patinás egyesülete. Sőt mi több, minderre az NBI-ben került sor, ami tovább növelte a rangadó értékét. Akkor még nem volt kártya, regisztráció és korlátozott utazás, így oda-vissza több százan (ezren) mentünk a nagyon fontos találkozókra. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, a magyar foci lesüllyedt a béka segge alá, de ami még ennél is kiábrándítóbb, a politikusok és szövetségek magukkal rántották a szurkolókat is. A törvények, szabályok lehetetlenné tették a legtöbb fanatikus meccsre járását. Vannak akik mindezek ellenére még mindig kijárnak, de ők már nem tudják azt a pluszt nyújtani, ami élvezhetőbbé teszi az amúgy élvezhetetlen magyar bajnoki meccseket. Így tették tönkre nem csak a keleti rangadót, hanem nagyon sok más "derbit" az országban. Nekem még szerencsém volt, járhattam úgy Nyíregyházán a Városi Stadionban, hogy élvezhettem, sőt részese lehettem a két tábor, pontosabban a két város rivalizálásának. Ebben a miliőben a stadion csak helyszín volt, senki nem törődött az akkor még ütött-kopott fapados kanyarokkal, vagy az elégtelen kiszolgálással. A győzelem volt a fontos és az ellenfél táborának a sárba tiprása: zászlókon, hangban vagy akár tettekben. Nem volt mérvadó, nem is nagyon érdekelt senkit a kiszolgálás, csak az, amit az aranylábúak a pályán és főleg az, amit a táborok a lelátón nyújtottak. Aztán változtak az idők. A stadionok szépültek és ezalól a nyíregyházi létesítmény sem volt kivétel. Szépen leszékeztek a tribünnel szemközti oldalt és még a kanyarokat is. A látvány sokkal hatásosabb volt így egy stadion vizitőrnek, ez kétségtelen. Szerencsére még a táborok is kitartottak az erős szembe szélben, de a kilátogatók létszám sokszor nagyon visszaesett. Azért még volt minek örülni. Volt hangulat és igaz a kiírások már cenzúrázva lettek, de legalább a szóbeli zrikákon jókat lehetett mosolyogni. Aztán ennek is vége lett. A túlszabályozás miatt már csak a szép székek vannak, se táborok, se hangulat és az MLSZ ámokfutásának köszönhetően úgy néz ki jövőre már Szpari - Loki rangadó sem lesz, legalább is az NBI-ben. Az ember visszasírja azokat a bokorba vizelős, fapados időket, amelyek valószínűleg soha nem térnek vissza. Marad a magamfajtának a nosztalgia és a remény, hogy mégis. Az átélt élményeket senki nem veheti el tőlem, tőlünk, csak azt sajnálom, hogy a mai fiatalok mindezt már nem tapasztalhatják meg. Nekik marad a szépen felújított stadion, persze csak ha kiváltják a kártyát és bevállalják a teljes kontrollt. Ha nem, akkor még ennyi se jut az egykor méltán híres keleti rangadóból.
Nyíregyháza Városi Stadion
0000
2008
2012
hancsi78
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése