A kétezres évek elején kaptam pár felvételt Sándor Misi barátomtól, amely a frissiben átadott ciprusi GSP stadionról készült és én akkor úgy gondoltam, de jó lenne ide egyszer eljutni. Nem is annyira a stadion, hanem inkább az ország keltette fel kíváncsiságomat, de az, hogy egyszer én is kijutok ide, csak álomnak tűnt. Aztán az élet csak úgy hozta, hogy 2010-ben repülőre szállva kijutottam a szigetre, de a megosztott fővárosba és az ország legnagyobb stadionjába csak 2019-ben jutottam el elsőnek. A fővárosi barangolással nem volt gond, viszont a stadionélmény tüske marad bennem, mert nem mehettem a közelébe az aznap esti rangadó miatt. Hiába érkeztem már délelőtt a pályához, hiába kértem az ekkor már felsorakozó biztonsági emberektől, hogy hadd menjek közelebb, hajthatatlanok voltak, így csak tisztes távolból készíthettem felvételeket, de még azt is elég rosszallóan nézték a sárgamellényesek. Ráadásul nem csak a stadiont akartam közelebbről megtekinteni, hanem a mellette lévő Track and Field Stadiont is, amely az atlétáknak van kialakítva, de ami számomra még nagyobb értékkel bírt, az egy szimpla labdarúgópálya, amely a GSS Keravnos Strovolos csapatának a hazai pályája. Kis öröm volt az ürömben, hogy ez a pálya azon a sarkon helyezkedett el, ahol én is megállhattam, így legalább külön képeket tudtam erről is készíteni. Szerencsére a napnak (és eddigi ciprusi látogatásaimnak) ez volt az egyetlen fekete foltja, a többi pálya, a főváros és maga az ország eddig csak kellemes órákat napokat, heteket adott nekem, így ezt a kis malőrt is könnyebben viselem.
hancsi78
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése