DVSC: Szabolcs

1993 óta megfordult pár szabolcsi sportpályán a DVSC hivatalos ügyben, ami többnyire a Magyar Kupa valamelyik fordulóját jelentette. A kilencvenes években Baktalórántháza, Csenger, Kisvárda, Záhony és Vásárosnamény szerepelt a listán, majd kis szünet és nem is olyan rég a Nyírmada, Nagyecsed kettős is felkerült az ellenfelek közé. A Szparit felesleges megemlíteni, hiszen velük több bajnoki és kupafordulóra is sor került az elmúlt 25 esztendőben. Most a kilencvenes évek ellenfelei, pontosabban otthonai következnek, de sajnos korabeli felvételekkel nélkül.
1993-ban a Tisza Menti SE volt a Loki ellenfele és a főtábla első fordulójában utaztak az Eötvös utcába. Ha hinni lehet a korabeli sajtónak, akkor 1.400-an voltak kint a Kraszna parton és majdnem csodát láthattak a naményiak, hiszen egy gólgazdag meccsen (2-3) csak egy találattal voltak rosszabbak az NBI-be éppen visszakerülő DVSC-nél. A következő esztendőben is összekerültek a felek, de ekkor már az MLSZ által bevezetett csoportkörben a legjobb 64 között. Mivel a tét itt nem volt olyan nagy mint az egyenes kieséses szakaszban szurkolóból is kevesebb volt és a meccs is sima 0-3 lett a hajdúsági alakulatnak Vásárosnaményban. Az Eötvös utcai pálya akkori hangulatát a vagohidutca.blogspot.hu adhatom a legjobban vissza: "A pálya a Kraszna parton volt, kicsi, de annál hangulatosabb. Egyik oldalon két fa lelátó, a másik oldalon pedig a töltés. A főútról az egészet takarta egy évek óta romokban álló szálloda maradványa.  A pályát egyébként azóta már lebontották, jelenleg egy fürdő áll a helyén. A mai kor szellemének megfelelően az üzleti érdekek kivégezték ezt is, mint oly sok mindent".  Forrás: vagohidutca.blogspot.hu / Nagy Balázs
Záhonyban 1994 őszén vizitáltak a piros-fehérek és velük tartott pár tucat DVSC drukker is, akik nagy riadalmat keltettek a  Záhonyi Sporttelep centerpályájánál a begyújtott kéményseprő füstjeikkel. A tét nem volt kicsi, mert a győztes bejutott az MK csoportkörébe és ott újabb három csapattal mérkőzhetett meg a 16 közé kerülésért. Ez az NBI-es Debrecennek jött össze, akik sima 1-6-os győzelmet arattak a zöld-fehér határmentiek felett. A záhonyi sporttelepet 1977-ben kezdték el fejleszteni és több pályával, atlétikai kiszolgáló egységekkel látták el, ami a kilencvenes évekre már egy masszív kis komplexumot képezett.
Még mindig 1994-et írunk és ismét csak a csoportkörről beszélünk, amikor is a Vásárosnamény mellett a Kisvárda együttesével is azonos csoportban szerepeltek a Debreceniek, így a Várkerti Sportpályát is ekkor láthatták elsőnek a cívisek az új érában. A meccs 1-1 lett, de ezzel a kisiklással is nyerte a csoportot a Loki és biztosan jutottak a legjobb 16 közé. Az 1953-ban átadott Várkerti Sportpálya akkor még nem volt annyira fejlett mint napjainkban és a Kisvárdai SE sem az NBI-ért harcolt a bajnokságban..
Egy szezon elteltével újabb szabolcsi alakulat, nevezetesen a Baktalórántháza VSE akadt a Loki útjába és a szimpla kis pályák helyet, most a Városi Stadion adott otthont a randevúnak. Az esélyesebb vendégek 5 góllal avatták fel az új helyszínt és lettek csoportelsők a legjobb 64 között. A Városi Stadion tribünnel és fapados lelátókkal is rendelkezett és 3.500 néző körül volt képes drukkereket befogadni, igaz a DVSC ellen alig 500-an lézengtek csak a betonfallal körbekapott sporttelepen.
A következő évben ismét akadt egy szabolcsi galeri az MK csoportkörben és Csengerben nézőcsúcsot hozott a DVSC látogatása. A csengeri sportpályán 1.200 néző látogatott ki és nem bánták meg, mert a megyeiek 2-2-es döntetlent értek el az NBI-es ellenfelükkel szemben, sőt, a tabellán is megelőzték a Lokit, akik csúf módon idejekorán búcsúztak a további küzdelmektől. A csengeri sportpálya a kisebb települések focipályáinak jellegzetességeit hordozta csak magán, abban az időben.

hancsi78