Újabb "zöld csodák"

Az első "Bowling Green" bejegyzésemben említettem, hogy pár éve fedeztem fel magamnak ezeket a kis "zöld csodákat", de igazából az első ilyen pályát még 2008-ban láttam (és tudat alatt fényképeztem) Great Yarmouth tengerparti városában. Akkor még nem sejtettem hogy egyszer a "szerelmese" leszek ezen kis létesítményeknek, de valami mocoroghatott bennem, mert a két vizitem során, mind a kétszer készítettem felvételeket a Britannia Greensről. Az első látogatásom során a pályák (mert itt több is volt egymás mellett) üresek voltak, lévén elég hűvös és esős volt az idő, de a következő alkalommal már benépesedtek és szépen felöltözött játékosok gurították a golyóikat. Valamiért már akkor megfogott ez a látvány, de a képekre csak később leltem rá, amikor visszanéztem az aktuális évben készített "kirándulós" felvételeket.


Great Yarmouth - Britannia Greens:

Long Hanborough településén csak átutazóban voltunk, amikor is az elromlott GPS helyett a saját érzékeinkre voltunk utalva és annak rendje és módja szerint el is néztünk egy kereszteződést. A fals letérőnek az eredménye a Roosevelt Road-i Bowling pálya felfedezése volt, ahol a Hanborough BC tagjai "gurigáznak". A létesítmény ottjártamkor "záróra" állapotban tetszelgett, így pár felvétel után már mentünk is tovább, immár a helyes irányba.

Long Hanborough - Rossevelt Road Bowling Green:

Newhaven tengerparti városában a múlthéten voltunk, lévén az angliai időjárás megmakacsolta magát és a hőmérő higanyszála a 30 fokot verdeste és mindezt pozitív irányban. Ennek köszönhetően fogtuk magunkat és lerobogtunk a tengerpartra, de a nagy meleg és a déli erős sugárzás elzavart minket a partról és addig stadionok keresésével és fényképezésével múlattuk az időt. A Fort Road-on található Bowling Green így csak egy plusz volt a nap folyamán, hiszen a pálya közvetlen szomszédságában van a helyi krikett és futball "paradicsom" is. Most erre a kis pályára koncentrálunk, ami a megszokott jegyeket hordozta magán, talán csak annyi különbséggel, hogy meglepetésre az egyik oldala nem volt teljesen "elsötétítve" a kíváncsi szemek elől, így innen nyugodtan lehetett fotózni, a pálya "zártsága" ellenére is. Egy kivetni való volt még a pálya kapcsán, miszerint a gyep, az nem a megszokott "szép zöld" volt, ami valószínűleg az elmúlt hetekben tapasztalható "nyári nagy melegnek" esett áldozatul.

Newhaven - Fort Road Bowling Green:

Rye városában is pár hónapja jutottunk el, a környéken található történelmi látványosságoknak köszönhetően. Ekkor akadtunk bele a Rye BC-nek kialakított pályába, ami a szokásos "green" jegyeket hordozta magán. Egy szép kis klubház (a csapat nevével, címerével, alapítási dátumával ellátva), aztán a szépen karbantartott pálya, pár pad (amolyan lelátó gyanánt) és mindez szépen, de ízlésesen körbekerítve, megóvva ezzel a helyi klubtagok nyugalmát a kíváncsi érdeklődők elől. Nekem azért sikerült bejutnom egy kedves gondnok segítségével és belülről készítettem is pár képet, nagy-nagy örömömre és megelégedésemre.

Rye - The Salts (Fishmarket Road) Bowling Green:

Swindonban már jártunk pár éve, de akkor csak a Swindon FC stadionja akadt a célkeresztbe és sajnos nem jártuk körbe az egész County Ground-ot, ahol a labdarúgók stadionja mellett egy krikett és egy atlétikai stadion is található, sőt mi több itt van kialakítva a Swindon County Ground BC hazai pályája is. Ottjártamkor éppen meccs zajlott, így nem nagyon szerettem volna megzavarni a játékosok koncentrációját, tehát gyors fotózás és inkább a többi létesítmény felé fordítottam a figyelmemet.

Swindon - County Ground Bowling Green:

Jelenleg a Flackwell Heath BC hazai pályája esik legközelebb hozzám, de figyelmem eddig elkerülte a szépen elkerített bowling green. Persze ami késik, nem múlik alapon csak eljutottam ide is. Ha már nálam volt a gép, természetesen csináltam pár egyszerűbb felvételt az amúgy nagyon barátságos kis pályáról. Szerencsémre a helyi tagok épp "bemelegítettek" így egy gyors kérdés után, örömmel vették, hogy én itt fotózni akarok és mindjárt meg is invitáltak a hamarosan kezdődő meccsükre valamint a hétvégi nyílt napjukra. Maradni sajnos nem tudtam és a "vasárnapi" látogatás is elhúzódott, de a kedvesség amit tapasztaltam, az megható volt!

Flackwell Heath - Recreation Ground (Straight Bit):

2012

2013

hancsi78

Érd

2013-ban Érden is jártam és ha már arra húzott a "kormány" természetesen beugrottam az Ercsi útra, ahol a helyi ÉVSE hazai sportpályája található. Szerencsémre a létesítményt nem őrzik hét lakat alatt, így simán bejutottam a lelátókhoz és készíthettem jó pár felvételt. Előtte még soha nem jártam sem a településen, sem a pályán, így amolyan meglepetés volt minden amit láttam, még akkor is ha a helyi ultraéletnek köszönhetően, már volt némi fogalmam a "stadionról". Időm volt egy kevés, így alaposan körbejárhattam a szépen körbekerített "zöldet", megnézhettem a hosszanti oldal betonból készített állóhelyét, majd a szemközti oldal fedett, pár soros tribünjét. Nagyon nem varázsolt el amit láttam, valahogy a képekből nekem egy komolyabb pálya lebegett a szemem előtt, de most nem ezt kaptam. Az eredményjelző egy régi manuális szerkezet volt, amin legalább az Érdi VSE címere ott virított, így legalább az is megtudhattam melyik csapat játssza itt hazai meccseit aki nem volt ismerős Érden. A lényeg, hogy ide is eljutottam és egy újabb élménnyel gazdagabban mehettem tovább utamra!

hancsi78

Magyar Sportcsarnokok II.

A kilencvenes években és a kétezres évek elején több honi sportcsarnokban megfordultam, melyek egyértelmű célja a DVSC női kézilabda csapatának támogatása volt. Sok időt és energiát viszont nem fordítottam ezen épületek lefotózására és feltérképezésére. Nem éreztem úgy, hogy én egyszer nagy "sportlétesítmény látogató" leszek. Ez később megváltozott, így visszaemlékezve most jönnek azok a csarnokok ahol megfordultam "pályafutásom" alatt.

Túrkeve - Városi Sportcsarnok:

A Túrkevei VSE női kézilabda csapata a kétezres éveke elején egy esztendeig élvezte a magyar élvonal előnyeit és hátrányait. Én ekkor jutottam el a Városi Sportcsarnokba két kisbusznyi társammal egyetemben. A meccs nem hagyott mély nyomokat bennem, hiszen simán nyertünk. A csarnok se nyújtott sok újdonságot az egyoldalas és pársoros lelátójával. Viszont a hazai szurkolók "Elrepült a sirály, Túrkeve a király!" rigmusa mosolyt csalt az arcomra. A sors úgy hozta, hogy a következő évben még összefutottunk a Magyar Kupa sorozatban is a túrkeveiekkel, de azóta nem írunk közös történelmet a helyi kézilabdázókkal.

Székesfehérvár - ARÉV Sportcsarnok:

A kilencvenes évek közepén aktívan támogattunk minden labdás sportot Debrecenben és ezalól a férfi kosárlabda csapat sem volt kivétel. Előbb a DSI-nek, majd a Tegáz DKK-nak, végül a PannonPipe DAKK-nak szurkoltunk. Igaz, ez "három az egyben" variáció volt, úgymond csak a csapat neve változott évenként, de a tartalom ugyanaz volt mögötte. Főleg hazai környezetben szurkoltunk a srácoknak, de ha tehettük idegenbe is elkísértük őket. Ennek köszönhetően jutottam el a székesfehérvári ARÉV Sportcsarnokba a kilencvenes évek végén és mindjárt a másfél hét alatt kétszer. A meccsekből semmire nem emlékszem, míg a csarnokról és az egész túráról is csak homályos emlékeim vannak. Ez azért lehetett így,  mert nagy jelentőséget nem tanúsítottam sohasem a kosárlabda irányába és akkor még a fotózás sem igen volt az én asztalom, viszont a jó társaságak köszönhetően az italozást enyhén túlzásba vittük mint a két túrán. A "basketballt" azóta se szerettem meg, a csarnokok fotózása viszont felkerült a "hobbijaim" közé!

Miskolc - Hermann Otto Gimnázium Sportcsarnok:

Miskolcon a kilencvenes években a Honvéd Kórház kézilabda csapata szerepelt pár évig az NBI-ben. Mivel én akkor már aktív meccsre járó ember voltam természetesen elutaztam a lányokkal pár "avasi" túrára. Az első sportcsarnok a Hermann Otto Gimnáziumban volt, ami inkább egy tornateremre hasonlított, azzal a különbséggel, hogy körben a karzaton ki volt alakítva egy pár soros lelátó rész. A pálya jó mélyen volt, így a lelátóról, ha minden momentumot látni akartam, akkor néha nem ártott behajolni a pályára. A kapacitással azért nem volt gond. Pont elég volt a helyi csapatnak. A női kézilabda nem volt az a versenysport, amit a miskolci szurkolók nagy tömegben támogattak abban az időben és később sem.

Miskolc - Városi Sportcsarnok:

A következő miskolci túrám már nem az iskolai "tornaterembe" vezetett, hanem a Városi Sportcsarnokba, hiszen a Miskolci KC most itt fogadta a DVSC-t. Ez már egy igazi sportcsarnok volt, tekintélyes méretével, szép lelátóival. Egy baj volt csak vele, a komolyabb szurkolói támogatás híján elveszett benne az a pár száz ember akik kíváncsiak voltak a kézilabdázók játékára, beleértve a mi 10 fős debreceni különítményünket is. Azóta már felújították és átnevezték a helyiek fedett "büszkeségét", de a meggyengült miskolci kézilabda miatt nem volt ami arra ösztökéljen, hogy elmenjek Miskolcra és újra felfedezzem magamnak a "Generali Arénát"!

hancsi78

Debreceni Egyetemi Sporttelep 2013

2009-ben már úrrá lett rajtam a stadion látogatási láz, így elhatároztam, hogy körbejárom Debrecen fontosabb stadionjait és sportcsarnokait. 2013-ra viszont már annyira elhatalmasodott rajtam a "betegség" hogy a fontos létesítmények mellett a kevésbé fontos pályákat, füves, műfüves vagy esetleg salakos edzőpályákat is végiglátogattam a kisebb csarnokokkal egyetemben.

Így jutottam el ismét a DEAC Egyetemi Sporttelepére, ahol utolsó vizitem óta történt egy és más. Elsősorban a főbejáratnál felváltotta az "Egyetemi Sporttelep" ütött-kopott jelzőjét egy címerrel ellátott "Egyetemi Sportközpont" köszöntő az érkezőknek, míg a távozók előtt egy "Egészségére! Viszontlátásra!" felirat tisztelgett. Ezen kívül megjelent még pár címer a telepen (ami négy éve még nem volt), köztük ami a legjobban megfogott az egy nagy transzparensre felfestett DEAC címeres molinó, ami jelezte az arra járóknak, kik is a hely urai. Belülről már nem volt ekkora a változás, már mint a lelátókon, hiszen a felszerelt komolyabb világítás már éjszakai meccsek rendezését is lehetővé tette a stadionban. A tribün ugyanúgy magasodott a megszokott helyén és ugyan még a Vágóhíd utcán is áll a főlelátó, de hamarosan a DEAC pályán lesz az utolsó muzeális tribün a városban. A másik hosszanti lelátón sem történt komolyabb változás, ha csak nem annyi, hogy a múlt szezon óta kialakítottak itt egy állandó vendégszektort.


DEAC Egyetemi Sporttelep - Stadion (2013):

Négy éve még nem sok figyelmet szenteltem a centerpályával párhuzamosan kialakított Műfüves Edzőpályának, de most nem tétlenkedtem és készítettem pár közelebbi felvételt erről a játéktérről is. A képek mellé sok mindent írni nem tudok, lévén semmi extrát nem tartalmaz a műfű. Egyszerűen kerítéssel körbevett pályáról van szó, amihez semmilyen lelátói alkalmatosság nem párosul. Egyedül a kispadok kialakítása érdemel még említést, illetve pár figyelmeztető tábla a műfű és környékének kulturált használatáról.

DEAC Egyetemi Sporttelep - Műfüves Sportpálya (2009 - 2013):

hancsi78

Anglia legkissebbjei

Anglia szerte találkozhatunk kisebb-nagyobb stadionokkal, sportpályákkal, de én most a legkisebbek közül mutatok be párat. Ezek annyira kicsik, hogy még saját klubházzal vagy állandóan körbehatárolt játéktérrel, kapukkal sem mindig rendelkeznek. Többnyire egy adott kisebb város vagy falu 2. vagy 3. számú labdarúgó csapata vagy esetleg az utánpótlás gárdák küzdenek ezeken a "tereken" kizárólag a játék szenvedélyéért és szépségéért, így feltétlen jár nekik a tisztelet és ez a kis bejegyzés. 

Wooburn Green - Wooburn Park (Bourne End JSC)

Wooburn Greenban található a Wooburn Parkra keresztelt szabadidős tevékenységekre kiválóan alkalmas terület, ahol 2009-ben a Bourne End JSC fiatal labdarúgói gyakorlatoztak. A parkban található még egy krikettpálya is, ami azóta is áll, ellenben a labdarúgó pályával, amiről sajnos az idő múlásával eltűntek az apró kis focisták, sőt még a kapukat is leszerelték. Azóta a kutya sétáltatok és egyéb szabadtéri sportok kedvelői lepték el a gyepet és szórakoznak itt hétről-hétre.


Berkhamsted - Kitcheners Field Castle Hill (Berkhamsted Raiders FC)

Berkhamsted 2. számú csapata a Kitcheners Field-en játssza hazai meccseit, ahol elsősorban a kriketterek, teniszezők és a kültéri Bowlingot kedvelők vannak otthon, de azért jut egy kis sarok a Berkmasted Raiders FC labdarúgóinak is. A klubház közös a Cricket Club tagjaival és a pályák is rendesen "keresztezik" egymást, de azért létezik a BRFC és szélárnyékban ugyan, de űzik a sportot rendíthetetlenül.


Bicester - Pingle Field (Stade Farm United FC)

Bicester Outlet Centerével szemben található a Pingle Field mezeje, ahol a Stade Farm United FC rendezi (rendezte?) hazai meccseit. Maga a terület egy "szép-nagy-zöld" tér, különösebb ismertetőjel nélkül. Se kapuk, se felfestés nem utalt arra, hogy itt egykor vagy jelenleg labdarúgó meccseket rendeznek a sokadik ligában, de fogadjuk el a hozzáértőknek hogy a "United" itt küzd a bajnoki pontokért.


Beaconsfield - Wooburn Green Lane Field (Beaconsfield Town FC)

Ground 1

Ground 2

 

Ground 3

 

Ground 4

 

Beaconsfield 2. számú labdarúgó sporttelepe a Wooburn Green Lane-en található, így az utcanévhez hozzácsaptak egy "Field" jelzőt és már kész is lett a Beaconsfield Town FC hazai pályájának a "névadója". A terület az előzőekkel ellentétben már szépen körbe volt kerítve, igaz nem a pályák (ott csak felfestés volt), hanem maga a park, sőt mi több még egy kis öltöző vagy klubépület is fel volt húzva a pályák mellett.


Great Bookham - Chrystie Recreation Ground (Bookham FC)

Great Brookham-ban az előzőekhez képest már egy "luxuskivitelű" létesítmény várt rám a Chrystie Recreation Ground-on, ahol a helyi Brookham FC pályája volt kialakítva. Igaz a játéktér itt sem volt körbehatárolva csak felvonalkázva, viszont a grundot jelző tábla mellett egy klubépület is volt a mezőn. Itt viszont csak hosszas keresgélés után volt felfedezhető a helyi csapat neve, a sok támogató szponzor között! Against Modern Football! :)

hancsi78

Portsmouth

Portsmouthban elég régen vizitáltam, de akkor természetesen ellátogattam a Fratton Park muzeális bejáratához. Ekkor még csak kezdeti jelei voltak a csapat csődközeli állapotának és a szurkolók még hétről-hétre Premier Ligás meccseket láthattak az ódon lelátókról. A stadion alapjait 1898-ban tették le és azóta is ez az otthona a Portsmouth FC-nek, igaz közben több felújításon is átesett. A pályát hellyel-közzel sikerült körbe járnom, de bejutni sajnos nem sikerült, így be kellett érnem a külső szemrevételezéssel és az innen készített képkockákkal. Az ezeréves "főbejáraton" kívül a többi stand már a modern kort idézte, amibe nem sok kreativitás szorult, hiszen azon kívül hogy a csapat színeiben pompáznak és pár címer is fellelhető rajtuk, különösebben nem rínak ki a nagy angol átlagból. Talán ezért vagy a "túlkoros" állapot miatt tervezte is a csapat vezetése egy új, "félig a tengerre épülő" stadion építését, de ez még várat magára. Egyenlőre a cél a negyedik osztályból történő feljutás!

hancsi78

BENE(LUX)

A főcím kicsit sántít, hiszen Luxemburgból sajnos egyetlen darab sálam sincs, így be kell érnie mindenkinek a "BENE" sálakkal. Sok nincs belőlük, hogy pontos legyek Belgiumból 5, míg Hollandiából 8 darab alkotja a szerény kollekciót. Ezek egyike sem kirívó darab, amolyan szimpla klubsálak, melyek vagy régiek vagy újak. :)
Nagyon nincs is mit írni róluk. Vannak. Az enyémek, így bemutatásra kerültek! :)

Belgium:

Hollandia:

hancsi78

Siófok

Siófokra a kilencvenes évek vége felé jutottam el, de nem a Balatonban való fürdőzés volt az elsődleges cél, sőt még csak nem is a város feltérképezése. Egyszerűen csak látni szerettem volna szeretett csapatom siófoki fellépését a Révész Géza utcában, a vörös-feketék otthonában. Igen vörös-feketék, hiszen ekkor még ezen színkombinációban küzdött a "Bányász". Igen a "Bányász", hiszen ekkor még ez volt a helyi csapat neve és csak később jött a kék-sárga (zöld) szín és a Siófok FC (Balaton FC) megszólítás. A Révész Géza utcai létesítmény nem tartozik hazánk legszebb stadionjai közé. A két hosszanti oldalon elhelyezkedő lelátók eléggé elcsépeltek, a kapu mögötti területek meg egészen "debreceni" hatást adnak. Maga a tribün is eléggé furcsán mutat a pályáról nézve, mert kívülről, a felújítások után már egész pofás lett, de csak a festésnek és a felhelyezett címernek köszönhetően. A kilencvenes évek után még párszor megfordultam a csapatommal a "Bányász Stadionban", de a lassan eltelt húsz évben egetverő változások nem történtek arrafelé. Kérdés, hogy most a kiesés után jönni fog e újabb felemelkedés a csapat számára, mert ha nem akkor a stadion is így marad még egy darabig, ez szinte biztos. 

Révész Géza utcai Stadion - Olajbányász Stadion:
 

hancsi78

Kimpton Rovers

A tavalyi évben kocsikáztunk Kimpton irányába és nem titkolt célként meg volt jelölve a Kimpton Rovers FC hazai pályája. Rátalálni nem volt nehéz, lévén a település nem egy metropolis, így egy kis útjelző tábla és már fordulás is balra, majd egy kis dombra fel és már meg is érkeztünk. A Recreation Ground egy kisebb emelkedőn volt kialakítva, így az egyik hosszanti oldalon "szakadék" míg a másikon egy "domboldal" fogadta a szurkolókat. Rutinos megoldás, így korlátra már semmi szükség sem volt, mert a pálya körvonala így is jól látható volt. A klubház és a kispadok elég egyszerű képet festettek. Semmi csicsa, semmi kiírás, címer vagy csapat szín, ha csak nem a sötétbarna a KRFC alapszíne. A pályát nem volt nehéz körbejárni, de nekünk időbe tellett, mert lépten-nyomon megálltunk gesztenyét szedni, amire nagy szükségünk volt a "háztartásban"! Azért így is csak egy fél órácskát időztünk, majd pár felvétellel és egy szatyor gesztenyével távoztunk Kimptonból.

hancsi78

Gillingham

Gillingham városába idén jutottam el és kis könnyed nézelődés és vásárlás után természetes volt, hogy kimegyünk a Gillingham FC otthonául szolgáló Priestfield Stadionhoz. Igaz ekkor már esteledett, így nem számíthattam arra, hogy esetlegesen nyitva lesznek a kapuk, vagyis előre le kellett mondanom arról a lehetőségről, hogy belső képeket készítsek a lelátókról. Ettől függetlenül örömmel kocsikáztam ki a stadionhoz és körbejárva készítettem pár felvételt. A stadion nem tartogatott túl sok meglepetést, mondhatni belefért a nagy angol átlagba. Egy nagyobb, felújított lelátó mellett a többi oldal a régmúltat idézte, így sok újdonság nem került lencsevégre. A "pálya" körbesétálása után a főbejáratnál azért sikerült egy kicsit beljebb osonnom, igaz sokkal többet innen se láttam, de legalább pár kockával több kép készülhetett

hancsi78