London - Beveree Stadion

A tavalynyári Hampton Court Palace-i kirándulás után kormányoztam a járművet a Beveree stadion irányába, mely nem messze volt az említett történelmi látványosságtól. A távolsággal tehát nem is volt baj, viszont a megtalálás kisebb nehézségekbe ütközött, ugyanis pár útlezárás és egyirányúsitás akadályozott a műveletben. Pár kör és rossz forduló után megleltük azt a kis rést ahol ellehet érni az eldugott stadiont és találva egy parkolóhelyet már jöhetett is a "személyes" találkozás. A létesítmény a Hampton & Richmond Borough FC otthona és ha ezt valaki nem tudná akkor a játéktérig több tábla is felhívja rá a figyelmet. Ottjártamkor épp edzeni készültek a fiúk, így egy csöppet nagy volt a "nyüzsi", de nem akadályoztuk egymást a munkában. A standok az ilyen kis kluboknak megfelelőek voltak. Kisebb fedett lelátó majdnem minden oldalon, melyek közül volt álló és üllő egyaránt. Mindezen szektorok teljesen a pálya szélén voltak kialakítva, így abban biztos vagyok, hogy teltház esetén igen csak "forró" lehet a hangulat. A feltérképezés és fotózás után siettem is vissza a kocsihoz, mert abban már nem voltam olyan biztos, hogy a jó helyen is parkolok!

hancsi78

Lord's: Home of Cricket

2007-ben még mit se tudtam a krikett nevezetű játékról. Magyarként csak annyi jutott el hozzám, hogy van egy ilyen labdás sport amit előszeretettel játszanak a brit nemzetközösségben. A játékról azóta se sokat tudok és nem is nagyon jártam utána, valahogy túl unalmasnak találom az akár napokig is játszható meccseket, így nekem egyenlőre csak a krikettpályák fotózása marad. Az első és egyben leghíresebb grund ahová kimentem az a Lord's volt melyet a legrégebbi krikettcsapat a Marlybone Cricket Club birtokol, de itt játszik a Middlesex County CC is.  Ekkor, mint írtam még semmit se tudtam a sportról, csak a híres stadion érdekelt, így elképedve tapasztaltam az éppen meccsre özönlő tömeget, akik nagy része fura öltözékben és piknik kosárral a kézben érkezett a találkozóra. Elsőre nem is gondoltam hogy itt meccs lesz, azt hittem valamiféle jótékonysági előadás amire a drukkerek készülnek. Hát nem így volt. Akkor tudatlanul átéltem amit itt egy-egy krikettmeccs jelent kicsiben vagy nagyban. Egész napos családi program, ahol szüntelenül repül a parafagolyó. A kedvem eddig nem jött meg egy meccs megtekintésére, pedig lehetőség lenne bőven, mert az a falu, közösség vagy nagyobb cég ahol nincs egy pici kis krikettcsapat az nem is "brit". A pályákat viszont előszeretettel látogatom, ami nem meglepő, hiszen a legtöbb krikettcsapat még a 20. század előtt alakult, így ha a játéktér nem is, de a csapatok magukban hordozzák a történelmet. Sokszor elég csak egy-egy címerre, alapítási dátumra rátekinteni és akár meg  is elevenedhetne az elmúlt 150-200 év!  Ebből is kiemelkedik a Lord's, ami az alapja ennek a sportnak, pontosabban a Marlybone CC, melyet még 1787-ben alapítottak és 1814-ben költöztek a mai grundra! Ha még nem lenne elég a legekből, a stadion sok minden más mellett otthont ad a világ legrégebbi sport múzeumának is!

hancsi78

Bedfont Sports

A térképet tanulmányozva meglepődve vettem észre, hogy Bedfont apró településén mindjárt két kisebb pálya is fellelhető. Persze nem volt mindezt oly nehéz észrevenni, lévén a két pálya egymás telekszomszédságában volt kialakítva. A The Orchad már felkerült az oldalra pár hete, most a helyi Recreation Ground van terítéken, amely a Bedfont Sports Football Club otthona. A vizitem alkalmával épp edzést tartottak a helyi fiúk. Aa mogorva edzők és csapat segítők nem szívesen látták a magamfajta stadion "vadászt", de azért pár csípős megjegyzés mellett hagyták had éljem ki a szenvedélyemet. A pálya kicsi volt ugyan, de igen jól mutatott. Látszott rajta, hogy nemrég került felújításra. A klubház és kocsma szinte teljesen újnak tűnt, szintúgy mint a pár soros kis ülőhelyi rész és terasz. A stadion többi részén nem nagyon volt kialakított ülőhely csak a kispadok, így amolyan korlátos megoldás volt a játéktéren körbe, ami természetesen remek támaszkodási lehetőséget nyújt az állva szurkolóknak. A két kispad között volt egy apró fedett kis terasz szintén teljesen felújítva, szintén az állva szurkolók számára. A barátságtalan fogadtatásnak köszönhetően sokat nem időztem a pályánál. Jobbnak láttam ha keresek egy olyan helyet ahol szívesebben fogadnak! Mondjuk a szomszédban!

hancsi78

Bucksi Krikett

Buckinghamshirben elég sokat kocsikázok, így nem csoda, hogy a legtöbb angliai sportpálya ezen megyéből kerül bejegyzésre a blogon. Most három kisebb krikettklub otthona kerül terítékre Bucksból, de van még vagy ezer, csak győzze az ember filmmel, idővel és pénzzel! :)

Amersham városát már többször is felfedeztem angliai tartózkodásom alatt, de a krikettpálya mindig kiesett a létószögemből, mivel messze terül el a település forgalmasabbnak nevezhető részeitől. A 2013-as év a változások éve volt, így szántam ottjártamkor pár percet arra, hogy kikocsikázzak a "végekre" és készítsek pár képet az Amersham Cricket Club otthonáról. A Shardeloes névre keresztelt krikett grund a megszokott kisebb létesítmények jegyeit hordozta magán. Egy szép környezetben kialakított pálya, egy nagyobbacska teraszos pavilonnal és a megszokott kellékekkel, felszerelésekkel és edzőpályával. A játéktér egy nagy parkban helyezkedik el, ahová csak egyetlen út vezet és a klubban ér véget, így ha a jó kijáraton hagyja el az ember a körforgalmat el se lehet téveszteni. Én is így tettem, elsőre megleltem és készítettem pár értékelhető felvételt.

Amersham - Shardeloes:

Amersham - Shardeloes Cricket Training Ground:

Chesam szintén azon településekhez tartozik ahol rengetegszer megfordultam, de a mellette lévő Chesam Bois csak az út mellet elsuhanó kis árnyék volt. Soha nem gondoltam, hogy ezen apró település még apróbb kis erdejének közepe egy kis krikettpályát rejteget. Pedig így volt! A felfedezést a véletlennek köszönhettem és ha már vannak véletlenek miért is ne használnánk ki? Legközelebbi "ottjártamkor" szépen leparkíroztam az erdő szélén és megkerestem azt az ösvényt ami a közepébe visz. Szerencsére nem voltam egyedül, így csak követnem kellett pár futót és kutyasétáltatót és már ott is voltam a "kerekerdő" közepében, ahol tényleg egy krikettpálya volt kialakítva. Rég láttam már ehhez fogható "természeti csodát", egyszerűen csillagos ötöst kell hogy adjak az "építőnek" hiszen ennél jobban kihasználni a természet adta lehetőségeket csak ritkán lehet. A pálya körvonalát nemes egyszerűséggel az erdő adta, aki pedig követni kívánta az eseményeket az elálldogálhatott a fák között, illetve pár fixált padot is használni lehetett, amolyan ülőhely gyanánt. A klubépület (pavilion) egy picike kis faépítmény volt két nagyobb fa között, de stílusában pont megegyezett eme remek kis pályával. A Chesam Bois otthona az egyik kedvenc kis "kiránduló helyem" lett, főleg hogy az ösvényen visszafelé haladva találtam egy England sálat a "bokorban"! :)

Chesam Bois - The Common:

Farnham Royal nem messze esik attól a helytől ahol hétvégeként némi pluszpénz reményében dolgozgatok pár órát, így nem volt kérdés, hogy egy ilyen szombat-vasárnapon magammal viszem a kamerát és meglátogatom a helyi sportpályákat. A vizitre a nyár kellős közepén került sor és ez nem nagyon szokott itt gond lenni (hőség szempontjából), most viszont az volt, hiszen egész nap ragyogóan sütött a nap, lehetett is legalább 20-22 fok! A Church Roadot nem volt nehéz megtalálni, de mivel épp nagy meccsben voltak az FRCC játékosai csak félénken tudtam képeket csalni a kamerába. Az alkalmat persze nem hagytam ki és ha már eljöttem a lehetőségekhez mérten készítettem pár felvételt a pályáról és a találkozóról is. A létesítmény egyébként igen csak pofásan festett, mind a klubház, mind a pálya és a kiszolgáló egységek is szépen karban voltak tartva. Egyedül a gyep nem volt az a "szép zöld",  ami köszönhető volt az Angliában ritkaságszámba menő pár hetes szárazságnak. A gyors körülnézés után indultam is tovább, hiszen várt még rám pár kisebb "stadion" és természetesen a munka!

Farnham Royal - Church Road:

hancsi78

Stadion Gradski - Koprivnica

Még 2006-ban jártam Kaproncán és akkor se a Városi Stadion volt a cél, ide csak a szerencsés véletlennek köszönhetően kerültünk. Aznap kocsival vágtunk neki az országot átszelő túrának, ugyanis a DVSC-s lányok fellépésére igyekeztünk a Podravka ellen. Az út ilyen-olyan okokból kifolyólag igen furán alakult, így még aznap meglátogattuk Szeged és Pécs városát Majd megérkeztünk a határ túloldalára és kanyarogtunk egy kicsit a horvát utakon. Az akkor még Slaven Belupo néven játszó hazai csapat épp bajnoki (vagy kupa) meccset játszott valakivel és mi a sportcsarnok keresése közben akadtunk rá az otthonukra. Sokat nem időztünk lévén a meccskezdet azért szorongatott minket, de arra persze maradt pár perc hogy készítsek néhány "egyoldalú" felvételt a létesítményről. Eme rövidre szánt idő alatt nem varázsolt el amit láttam, de legalább láttam és fotóztam. Most ezen pozitív dolog előnyeit kihasználva készítettem egy bejegyzést itt a Stadion Gradskiról.

hancsi78

Marlow - Riverwood

Marlow egyik eldugott szegletében, a kanyargó Temze-partján van egy kis rugby club, mely igen nívós környezetben várja az ellenfeleit. Nem a Riverwood stadionja az ami szemet gyönyörködtető, hanem a táj ahol fekszik a Marlow Rugby Football Club sporttelepe. A "stadion" maga nem nagy szám, egy hatalmas parkoló, egy kicsit leamortizált klubház és öltöző valamint egy szimpla centerpálya és jó pár edzésre alkalmas játéktér várja a kíváncsi szemeket. Lelátóból nem sok akad, de az is van a korláttal bekerített központi pályán. Igaz nem nagy és nem is alkalmas szinte másra, csak hogy 2-3 ember egymás mögül is láthassa a tojáslabda ide-oda dobálását. Elsőnek 2008-ban jártam arrafelé, majd a tavalyi évben is szántam rá pár percet és meg kellett állapítanom, hogy az eltelt öt évben számottevő változás nem állt be a telepen. Ami szembetűnt az a külső kapunál kihelyezett tábla, amely tájékoztatja az arra járókat, hogy kik is játszanak ebben a "szentélyben". Más különbséget vagy fejlesztést nem fedeztem fel. A második vizitnél persze már kicsit alaposabb voltam és nem csak úgy futtában készítettem felvételeket, hanem körbejártam az egész grundot. Sőt kihasználva az Angliában ezrével található gyalogutak, ösvények adta lehetőséget a pálya hátuljának számító erdős rész felől is célba vettem a "stadiont", így mondhatom hogy bejártam keresztbe-kasba a Riverwood adta lehetőségeket!

2008

Riverwood

Riverwood Training Ground 1-3

2013

 Riverwood

Riverwood Training Ground 1

Riverwood Training Ground 2

Riverwood Training Ground 3

hancsi78

Szívtiprók Ultras Debrecen III

A csoport első tíz éve után itt egy újabb 5 éves periódus, ami igen mozgalmasan alakult a debreceni tábor életében. A legek ekkor születtek, amihez a csapat sikerkorszaka nagyban hozzájárult. Nem is fecsérlem tovább a szavakat, íme a 2004-2009 közötti időszak a SZUD szemszögéből.

Szívtiprók Ultras Debrecen 1994 III

Tíz év elteltével már nem kellett bemutatni csoportunkat, sem otthon, sem külföldön. A társaság kinőtt a gyermekcipőből és közel a harminc felé, már látszott kinek vált tényleg az élete részévé, pontosabban az életéve ez a négy betű. Természetesen a csoportot sem kerülték el a létszámproblémák és sokan kiváltak ilyen-olyan okokból. Volt aki külön kezdett el ténykedni, volt aki ki sem dugta többet az orrát a meccsekre, de ezzel nem volt mit tenni, aki maradt az folytatta a megkezdett munkát és nem is sejtettük micsoda örömök elé nézünk és megélhetjük csapatunk legkáprázatosabb szereplését, melyet a több mint 100 év alatt valaha is elért. Igaz azt sem sejtettük hogy ez mivel fog járni a lelátót tekintve és felkészületlenül ért minket a tömegesen megjelenő divatszurkolók problémája. Emiatt nem csak velük, hanem a csapat vezetőségével is gyakran összetűztünk. Néha feleslegesnek tituláltak minket, hiszen a mi létszámunk elenyésző volt a több ezres tömeggel szemben. Persze egy percre sem adtuk fel, igaz volt, hogy nem szurkoltunk ilyen-olyan megfontolásból, vagy éppen lepofoztunk valakit aki erősebnek hitte magát nálunk,  vagy egyszerűen csak kiírásainkkal, szórólapjainkkal tudatuk nézeteinket, észrevételeinket a nagyérdeművel. Emellett az MLSZ-szel és a meccseket lehetetlen időpontokban közvetítő RTL Klubbal is felvettük a harcot a többi szurkolótáborral egyetemben. Elindítottunk egy összefogást is a Magyarországot teljesen megfertőző cigány bűnözés ellen, majd a magyarokat ért elnyomások ellen szövetkeztünk és léptünk a többi magyar táborral egyetemben. A szurkolásunkat immár állandó előénekesünk (néha kettő) irányította, de így is gyakran előfordult, hogy nem volt meg a kellő lelkesedés egy-egy átlagos meccsen. A legjobb szurkolást természetesen a nagyobb rangadókon és a nemzetközi meccseken produkáltuk, mint ahogy koreográfiával is ezeken a meccseken rukkoltunk elő. Ezen látványosságok mennyisége egészen visszaesett, volt olyan év hogy csak egyet csináltunk, de ez nem csak egyedi visszaesés volt, ez országosan érintette a mozgalmat. A fő profil (mint az elmúlt tíz év alatt) a pirotechnika volt és ezen időszakban használtuk el a legtöbb tüzet és füstöt, gyakran 30-40-50 darabjával. Néha a nemzetközi meccseken is szerephez jutottak, amely azért is volt nagy szó mivel az UEFA szigorúan bünteti az alkalmazását. Ezzel nem a csapatunknak akartunk ártani, hanem a modern foci térhódítása ellen kívántunk tiltakozni, mint ahogy gyakran üzeneteink és rigmusaink is e célt szolgálták. Az utazásaink száz százalékossá váltak és ahol labdarúgóink megjelentek, onnan mi sem hiányozhatunk. E nagy szó még ha néha nem is tömegesen jelentünk meg egy-egy helyszínen. Volt amikor egyetlen keleti csapatként kellett beutazni az országot és volt olyan találkozó amin a zárkapú ellenére is bejutottunk. A legjobb fellépések természetesen most is a keleti szomszédokhoz vezettek, de néha Budapesten is több száz fős létszámot produkáltunk. A csapatunk remek hazai szereplésével egyre több nemzetközi túra szakadt a csoport nyakába, ahol néha igen jó létszámban jelentünk meg (Manchester, Split, Szkopje), de nem hiszem, hogy a kisebb létszámban látogatott Elfsborg, Donyeck és Karagandi (Kazahsztán) városa más csoportnak is álmai fellépése lett volna. Ezen kívül a stadionunk katasztrofális állapota miatt néhány hazai meccsünket kénytelenek voltunk az üdvözítő megoldásnak szánt Puskás Ferenc stadionban lejátszani Budapesten, amolyan hazai pálya gyanánt. Megjelenésünket tekintve egy kicsit konszolidálódott a csoport és eltűnt a bakancs, bomber az emberekről és felváltotta egy kényelmesebb utcai viselet. Ez a zászlóparkunkon is meglátszott és kevesebb lett a kelta kereszt, de annál több a casual stílusú zászló. Összetűzéseink terén még mindig a keleti ellenfeleinkkel voltak a leghevesebbek, habár itt inkább a rendőrség képezte az ellenfelet, ez pedig gyakran nem jött jól csoportunknak. A csabaiakhoz fűződött két lebeszélt bokszunk egymás után, amelyek tiszta körülmények között zajlottak, utat mutatva a többnyire eszközökkel fertőzött hazai összecsapásoknak. A fővárosi nagyok közül a lilákkal és a zöldekkel ritkán volt valami lehetőség, míg a kispestiekkel egy semleges viszonyt alakítottunk ki. A Vasas drukkerek meg egyszerűen nagyon megfogyatkoztak a közelmúltban. Nyugaton sem voltak különösebb összezörrenéseink, habár az egerszegi és győri hasonszőrűekkel csak kicsiken múlott egy-egy komolyabb összecsapás. Ezzel egyben ki is veséztük, hogy ekkor kikkel nem ettünk egy tányérból, amely csak alig változott az elmúlt 15 évben. A régi barátaink sora teljesen lerövidült, hiszen megszakadt a jó kapcsolatunk a Fehérváriakkal, generációs, politikai és egyéb okokból kifolyólag. Itthon akivel nem ellenséges viszonyt ápoltunk azzal semleges volt a kontaktus, ebből valamivel több a hódmezővásárhelyi és dunaújvárosiakkal folytatott kapcsolat. Egyetlen régi baráti kapcsolatunk az országhatáron túlra nyúlik a bielefeldi fiúkkal. A stadion mellett a lányok meccseire is odafigyeltünk és az egyre jobb szereplésüket mi is egyre nagyobb létszámban követtük figyelemmel. Kiemelkedő meccsek természetesen a hazai rangadók mellett a nemzetközi megmérettetések voltak. Ezekre a találkozókra gyakran egész szektoros, de néha egész csarnokos koreográfiát készítettünk és a hangulat is magáért beszélt. Az utóbbi években remek túrákat szerveztünk és volt ahol több százan (Zilah, Brasso, Galati, Lublin, Kapronca) volt ahol csak egy kisbusszal (2xMetz, Ikast) tettük tiszteletünket. Összetűzések terén a fővárosi zöldekkel és a csabaiakkal maradt meg a rossz nexus, habár egy-egy közös cél érdekében ezeket az ellentéteket félre tettük az adott meccsekre. A labdarúgó válogatottunk gyenge szereplése ellenére mi úgy gondoltuk pár kiemelt találkozóra külföldre is elutazunk, így szép számban jelentünk meg Lengyelországban, Boszniában és Albániában folytatva ezzel a megkezdett utunkat a nemzeti tizenegy mellett is.

5 év képekben (2004-2009):

 Kép: Derencsényi István

 Kép: Derencsényi István

 Kép: Ultras Debrecen

 Kép: Derencsényi István

 Kép: Derencsényi István

 Kép: Csuti

 Kép: Csuti

 Kép: Derencsényi István

 Kép: Derencsényi István

 Kép: Derencsényi István

Kép: Derencsényi István

 

 Kép: Derencsényi István

 Kép: Dihen Tibor

 Kép: Derencsényi István

Kép: Derencsényi István

hancsi78

Chelsea

2007-ben az első londoni hétvégénk első állomása a Stamford Bridge stadionjához vezetett, na nem Chelsea iránt érzett mérhetetlen szeretetünk vett erre rá, hanem egyszerűen bele akartunk kóstolni egy kis angol foci okozta hangulatba. Igaz azon a hétvégén, pontosabban azon a napon a kékek nem otthon játszottak, így ide csak a stadion miatt érkeztünk, a Premier Ligás feeling a szomszédos Fulhamban várt ránk ahová a Portsmouth csapata és szurkolói jöttek. A Chelsea FC otthonát csak körbe jártuk és készítettük némi bizonyítékot ottjártunkról képek formájában. A stadion szépen egyben volt, de engem nem nyűgözött le, a már említett Fulham Stadion (Craven Cottage) sokkal nagyobb élményt nyújtott mint ez a "monstrum" és nem azért mert ott aznap épp meccset is játszottak. A sors fintora aztán még is úgy hozta, hogy első angol, első osztályú meccsemet mégis a Stamford Bridgen néztem meg, de mielőtt még valaki azt hinné hogy "látens cselszki" drukker lennék azt ki kell ábrándítanom. Egyszerűen nyertem két jegyet, ami a CFC hazai meccsére szólt a sokkal jobban kedvelt QPR ellen. Volt egy kis üröm az örömben, de azért természetesen kimentem és így belülről is feltérképezhettem a létesítményt. Innen azért már jobban tetszett a nagy "kékség", de a meccs alatt tapasztalt atmoszféra ismét messzire repített attól, hogy egy percig is a Chelsea-nak szurkoljak vagy csak egy kicsit is megkedveljem a kék-fehér csapatot. A közömbösség ellenére ha újra szerencsés leszek újra kimegyek a kékek meccsére, ha nem akkor majd újra meglátogatom egyszer a stadiont. Erre lehet csak évek, évtizedek múlva kerül majd sor, ha egyáltalán kerül!

2007

2013

hancsi78

Felsőörs

A 2013-as évben sikeres vizitet tettem Felsőörs településén, ahol természetesen a helyi labdarúgó pálya megtekintése volt az elsődleges cél. A FIKSE pályája sajnos nem rendelkezik különösebb "kereszteléssel", így egyszerűen csak Felsőörsi Sportpályaként emlegeti minden hozzáértő és kontár. A pályát nem volt nehéz megtalálni, csak jó úton kell a faluba menni és már ott is lesz a szemünk előtt jobbra, a maga egyszerű, de pofás kis mivoltában. A klubépület mellett egy kisebb parkoló volt kialakítva, így nem volt gond letenni a kocsit és szemügyre venni az öltözőt (és klubházat is egyben), melyet nem rég újíthattak (vagy építhettek) fel a csapat számára. A játéktér mellett egy sárgára festett korlát húzódott itt-ott kisebb emelkedéseken meg egy-egy fixált pad jelentett némi páholyt az érdeklődőknek. A szemközti oldalon (a főútról nézve) a két kispad volt kialakítva, de mögötte szigorúan ott futott a sárga korlát. Összességében nekem nagyon bejött az egyszerű kis pálya, pedig a mellette fekvő edzőpályát még csak ezután vettem észre......

....... előzetesen nem tájékozódtam arról, hogy a Felsőörsi Sportpálya center grundja mellett egy edzőpályát is felfedezhetek, így meglepetésként ért hogy a kapu mögötti  részen egy másik gyep is ki van alakítva sportolási célzatra. Persze a komolyabb használata kérdéses, hiszen mind a kapuk, mind a gyep (gaz) minősége eléggé gyatra volt, de azért az itt-ott fellelhető korlátmaradványoknak és a még álló kapufáknak köszönhetően szépen kivehető volt, hogy itt bizony van egy pálya, amit edzésre tuti hogy használnak, mert különben nem igen nyírnák rajta a füvet. A terület legszebb része a főúttal nagyjából párhuzamosan futó oldal fasoros része és a fehér mezei virágokkal borított hosszanti oldal volt! Soha rosszabb délutáni kikapcsolódást!

hancsi78

Flackwell Heath Minors FC

Az "hosszúra nyúlt" angliai tartózkodásom állandó lakhelyéhez legközelebb eső sportgrundja a Green Dragon Lane sportpályája, ahol a labdarúgó pálya mellett egy krikett "gyep" is megtalálható. Az elmúlt három évben mindig beugrottam a "sarokra", ahol nagy változásokat csak a "hirdető táblán" lehetett felfedezni. Az első ottjártamkor el volt törve a sarka, majd másodjára arra tévedve már csak a hűlt helyét találtam, de a harmadik randevúra ismét visszakerült immár felújított változatban. A labdarúgók pályája az úttól és a mellette található klubépülettől egészen távol található az erdő (fasor) alatt.  A hazai csapat a Flackwell Heath Minors FC, akik zöld-fehérben pompáznak és a település második számú gárdájának számítanak az első számú piros-fehérek mellett. A pályájuk csak egy felfestett, kapukkal ellátott mező(rész), így a csapat játékosain és hozzátartozóin kívül sok drukkere nincs is a "Minornak", így nagy lelátókra sincs szükség.

2011

2012

2013

hancsi78