2013. február 4., hétfő

Palermo

A kilencvenes évek elején, amikor elkezdtem meccsre járni és egy életre elköteleztem magam a piros-fehér színek mellett, stíl volt egy nagy külföldi csapatnak is szurkolni. Hát én is választottam egy csapatot magamnak, igaz nem a bajnoki elsőségek vagy a nemzetközi színtéren elért eredmények határozták meg választásomat, hanem egyszerűen a csapat színösszeállítása. Plusz az a tény, hogy mindenki Juve, Roma, Lazio, Milan és még sorolhatnám melyik olasz nagy csapatnak szurkolt, mert "ultra" mivoltomból adódóan, abban az időben nem volt kérdéses, hogy a külföldi kedvencnek egy olasz csapatnak kell lennie. :) Szóval a Palermo lett a nagy kedvenc, így a csapat sáljait is nagyobb elánnal kezdtem el gyűjteni. Az elsőt (az egyik csíkosat) Rómában vettem, majd szép lassan lett még kilenc. A Brigate sálon kívül, a többi egyszerű címeres klubsál, különösebb extrák nélkül, de mind "rosanero" és nekem ebben van a különlegesség.














hancsi78

Newbury Town

2010-ben jártunk Newbury városában, pontosabban már előtt is vizitáltunk ott, de akkor megfelelő helyismeret és GPS nélkül nem találtunk oda a Faraday Road-ra. Ezt a problémát később orvosoltuk és már nem gördült elénk akadály és rövid városi séta után már a Town Groundon is voltunk. Itt sajnos kicsit csalódnom kellett, mert senki nem volt a sporttelepen, így se bejutni, se benézni nem sikerült, de még egy komolyabb felvételt se tudtam készíteni a pályáról. Így maradt a külső fotózás, de ez csak egy részét adja vissza az ilyen viziteknek. Sebaj majd legközelebb több szerencsével járok, addig is álljon itt pár felvétel a "stadionról" külső nézetből.



hancsi78

"Csak az angol foci, csak a Tottenham"

Tottenham sálam kereken 10 darab van. Ebből az itteni első három a gyűjteményem kezdetén került a tarsolyba, így elég régóta pihennek már az aktuális raktárhelyiségemben. Három után szépen jött a többi, így elértem a kétjegyű számot, ami valószínűleg még fokozódni is fog a következő években. Igazából egyik sem különleges darab, csak a megszokott szimpla klubsálak na meg két meccsre készült "emlék", de ilyen létszámban és így együtt nem is festenek olyan rosszul. :)












hancsi78

Mátészalka

Mátészalkán nem sokat jártam életemben, akkor se turistáskodtam a városban, így nem is tudok semmit a településről. Még a kétezres évek elején vizitált itt a csapatom a Magyar Kupa keretében, így én és még egy busznyi társam utaztunk Szabolcsba egy kis meccsnézőbe. A Városi Sporttelep nagyon nem volt eldugva az érdeklődők elől, így jegyvásárlás után hamar be is toppantunk a "szentélybe". Ott nem sok minden volt ami említésre méltó. :) Az egyik hosszanti oldalon volt pár soros beton lelátó, a helyi drukkerek többsége itt vert tanyát, míg a vendégszektor a túloldalt volt kialakítva, pontosabban 'kijelölve" a korlát mögötti részen. Volt még két kispad, egy szép fasor, na meg egy kisebb futópálya körbe a gyepen. A klubházból nem sokat láttam (pedig ott jöttünk be), de az is volt, öltözőkkel együtt. Sok fényképet nem tudtam előbányászni a meccsel vagy a pályával kapcsolatban, így be kell érni ezzel a pár kockával ami készült, hol gondoltam én még akkor a "groundhoppingra" és a "blogírásra"................



hancsi78

2013. február 1., péntek

Ultras Debrecen

Ismét debreceni nyakbavalók következnek, most az "Ultras Debrecen" szekcióból. Ezen sálak a nagyközönségnek készültek, így az adott időben, a megfelelő shopba látogatva bárki beszerezhette őket. Persze elsősorban a DVSC szurkolóknak készült mind a tíz nyakbavaló, de azért ezekből a gyűjtők is komolyabb erőfeszítés nélkül szerezhettek egyet-egyet. Pár ezek közül már megélt egy évtizedet, de van olyan ami csak a tavalyi évben került a piacra. Szerintem többnyire jól sikerült darabok, legyen az selyem vagy kötött, így éke lehet egy-egy gyűjtő készletének. Igaz én elfogult vagyok a "témában", de messze azért nem állok a valóságtól.












hancsi78

Kilmarnock

Skóciában tavaly töltöttünk pár kellemes napot és a szállásunk közelsége miatt megjelentünk párszor Kilmarnock városában vagy környékén. Az Ayrshire Athletics Arena mellett többször is elmentünk, így egyértelmű volt hogy készítünk pár képet a helyi "Harriers" hazai pályájáról. Maga a stadion az atlétikának termett, de a környéken a rugby és a cricket szerelmesei is megtalálják a nekik szánt "zöld" részt.

 Ayrshire Athletics Arena:


Míg az Atlétikai Stadion megtekintése csak a szerencsének volt köszönhető addig a Rugby Park vizitje előre be volt tervezve az utazásba. Ennek megfelelően egy délután a stadion felé vettük az irányt és kattintottunk párat a "hűséges" fényképezőgéppel. A létesítmény nem ma épült ez látszott rajta kicsit megkopott már a festék a lelátókon, de még így is igen jól nézett ki. Igaz amolyan szimpla "brit" stadionnak tűnt elsőre és másodjára is, de van ezekben a lelátókban valami, ami még is "vonzóvá" teszi a pályát egy magamfajta szurkolónak. Pár perces tartózkodás után tovább is álltunk, de az élmény maradandó és megfizethetetlen!

Rugby Park:


hancsi78

Skócia sálak

Skóciából nincs sok sálam, összesen 12 (egyenlőre), de ezek sem olyan különleges darabok. A többségét ajándékba kaptam, de volt pár amit más úton-módon szereztem. Az RFC sálat például rendes hordható sálként rendeltem, aztán mire ideért csak egy kis kocsiba kitehető lett belőle. Az Inverness sálat a stadion melletti shopban vettem, így azért elég sokat kellett utazni. A Falkirk sálat viszont piacon találtam, na de nem a standon, hanem az eladó nyakában, de addig társalogtunk a fociról és a sálakról, míg a felesége unszolására felkínálta eladásra, én meg természetesen megvettem. Egyenlőre így fest a "skót sarok" nem sok, nem olyan szép, de az enyém.















hancsi78

Barnet

London ezen északi részén 2011-ben jártam és természetesen a városrész felfedezésébe beletartozott az Underhill Stadion meglátogatása is. Itt vakon kóvályogtunk egy kicsit, de aztán sikeresen megtaláltuk a létesítményt, de ott sajnos teljesen zárt kapukra találtunk. Nem maradt más hátra mint a szép lassú körbejárás, fotózgatás, melyet csak meg kellett szaporázni, mert eleredt az a fránya eső. Sok mindent így nem tudok elmondani a létesítményről, csak amit kívülről láttam, ez viszont nem sok. A lelátók és a főbejárat is elég "snassz" kintről nézve és más kirívót sem találtam a helyszínen talán csak az egyesület narancssárga színét. Távozóban még megálltunk egy távolabbi helyszínen, onnan is fotóztam párat, de az Underhill így se nagyon "magasodott" ki a környezetéből.


hancsi78

Derecske

Derecske a kilencvenes években erősítette meg a női kézilabdáját annyira, hogy feljutottak az első osztályba és így megyei rangadója lett Hajdú-Biharnak. Persze a város közelsége és az új helyszín miatt mi sem maradhattunk el a találkozóról, így megtekinthettem a Derecskei Városi Sportcsarnokot élőben. Kívülről teljesen jól néz ki az épület (mondjuk a zöld-fehér színösszeállítás nem a legszerencsésebb), igaz elsőre nem igen tűnik sportcsarnoknak, de ha közelebb megyünk rájövünk hogy még is az. Belül nem a legtágasabb, de azért még így is rendelkezik egy egyoldalas lelátóval, igaz a sorok száma nem igen több 3-4-nél. A pálya süllyesztett, így mindenki a karzatról nézheti a meccset. A túloldalon csak egy bordásfal található, míg a kapu mögött csak éppen hogy el lehet férni. A településhez és a csarnokhoz kapcsolódik egy egyedülálló túránk is, amikor a társaság egy része kerékpárral tudta le az utat és így jelent meg egy Derecske - Debrecen kézilabda meccsen. Ezen kívül nem csak a sajátjainkkal jártunk errefelé, hanem elkísértük a halasi szurkolókat is párszor a barátság jegyében. Sajnos az első osztállyal járó anyagi megterheléseket nem sokáig bírták a településen, így a következő megyei rangadóra várni kellett vagy tíz évet.



hancsi78