Wales - Bowling Greens

Wales bowling green pályái kerülnek most fel a blogra, persze csak azok, ahol idén tavasszal megfordultam.
Caernarfonban a kastély miatt érkeztünk, de körbejárva és kijutva a vízhez örömmel fedeztem fel, hogy a csatorna túloldalán egy sporttelep van foci, krikett és bowling green pályával. Annak rendje és módja szerint csináltam pár képet a távolból, de sajnos ezek a felvételek nem igazán adják vissza a pályák karakterét, így lehet jobb lenne, ha nem is élnék ezen lehetőségekkel, de amikor ott vagyok a helyszínen, akkor nem tudom megállni, hogy ne kattintsak párat. Ennek köszönhetően a Caernarfon Town BC otthona csak nagyítóval behatárolható a képken, de egy biztos, ha legközelebb arra járok, már tudom, hová kell átcsónakáznom. 
Llandudno városában több szerencsével jártam, igaz közel itt sem jutottam a pályához, de a The Great Orme felvonójának köszönhetően jó rálátásom nyílt a The Oval területén lévő kültéri bowling pályára. Ezt a fajta fényképezést már jobban szeretem, hiszen nem csak látni engedi a grundot, de a magasságnak köszönhetően egyedibbek is lesz a felvételek.
Conwyban is hasonló volt a helyzet, annyi különbséggel, hogy ott a kastély külső várfaláról tekinthettem le a Benarth Roadra, ahol a Conwy BC otthona volt. Itt még jobbak voltak a lehetőségeim, hiszen a "green" sokkal közelebb esett, így a képek is élesebbek lettek. Nem is kívánhattam volna jobb rálátást a pályára.
Llanwrst sporttelepén (Gwydin Park) már nem volt távolsági gondom, hiszen minden pálya, így a bowling green is megközelíthető volt, akarom mondani a szomszédban parkoltunk, így csak oda kellett sétálnom, hogy elkészítsem a képeimet. Nem bántam meg a közeledést, hiszen egy érdekes és egyben jól kinéző pálya kerülhet fel így a blogra. Az érdekességét a pavilon mellett egy magas épület adta, ami amolyan tribünnek felelt meg és a magasabb kialakítása miatt remek rálátást biztosított a játéktérre.
Cheapstowban nem kaptam semmi különöset a Mathern Roadon lévő sportteleptől és ebbe a bowlingpálya is beleértendő. A klub egész jól elszeparálta magát a külső kíváncsiskodók elől, így nekem se volt egyszerű dolgom a fényképezéssel. A magas sövény egyszerűen kevés lehetőséget adott a jobb fotózásra, így lett, amilyen lett a pályáról készített sorozat.

Caernarfon - Coed Helen Recreation Area (Caernarfon Town BC):

Llandudno - The Oval (The Oval BC):

Chepstow - Mathern Road (Chepstow BC):

Conwy - Benarth Road (Conwy BC):

Llanwrst - Gwydin Park (Llanwrst BC):

hancsi78

Bro Ffestiniog Rugby

A település neve Blaenau Ffestiniog, ami egy magyar ember számára ránézésre kimondhatatlan és nekem többszöri nekifutás után sem sikerült megbirkóznom vele, pedig nem is ez volt a legbonyolultabb walesi településnév amibe utam során belefutottam. A kisváros egykoron a palabányászatáról volt híres, melynek nyomai mai is megtalálhatók a magas hegyek között elterülő településen. Idén tavasszal sikerült eljutnom az Egyesül Királyság eme szegletébe és azért vezetett ide az utam, mert képeken látva gyönyörűnek hatott a mélyszürke hegyek között elterülő szürke bányászváros. Sajnos a környező hegyekre nem jutottunk fel, a városközpontban meg nem élhettük át azt a csodát, amit a képek mutattak, így jobb híján kocsival csaptunk egy kört a településen, majd folytattuk utunkat délre. A kocsikázás természetesen magába foglalta a Bro Ffestiniog RFC otthonának megtekintését a Llwyn Gel Industrial Estate területén. A két pályával megáldott rögbicsapat otthona a környező hegyeknek köszönhetően fenségesnek volt mondható, igaz a kopár, sötét színek kicsit mogorvává tették, de egy biztos, volt karaktere a sporttelepnek és nem bántam meg, hogy erre fordultunk.

Blaenau Ffestiniog

Llwyn Gel Industria Estate Rugby Grrounds

Bro Ffestiniog RFC

 

hancsi78

Idegen tollakkal: Utánpótlás Sportcsarnokok

Kalandozzunk most el a kézilabda utánpótlás világába Stoli segítségével, aki nagy-nagy szerelmese a női kézilabdának és ezen belül is a Debreceni Vasutas lányoknak. Fanatizmusából kiindulva sokszor nem csak a nagycsapat, hanem az utánpótlásgárdák meccsein is tiszteletét tette legyen szó bajnok vagy kupameccsekről, esetleg egy hazai vagy nemzetközi tornáról. Most két helyszínt osztanék meg a nagyérdeművel a Balaton partjáról, ahol nem pihentette a mobilját és képi anyaggal lepet meg, amiért nagyon hálás vagyok. 
Siófokon még nincs kész a sportcsarnok, így az SKC a Beszédes János Általános Iskola Tornatermében fogadja az NBI-es ellenfeleit, ami igen csak szűknek bizonyul egy-egy rangadó kapcsán. A terhek enyhítésére elkészült 2013-ban az Utánpótlás Sportcsarnok, vagy másik nevén a Munkacsarnok, ahol az utánpótlás csapatok edzenek és a hazai meccseiket rendezik, valamint az NBI-es gárda is itt tartja a tréningjeit. A parkettás csarnok kiválóan alkalmas edzésekre és az alacsonyabb osztályú meccsek lebonyolítására, viszont az NBI-re nem elég. A szinte vadiúj létesítmény 135 nézőt tud befogadni, feltéve, hogy mindenki helyet foglal, mert állva még beférnének páran a "lelátóra". A Munkacsarnok felhúzása a Kis Szilárd Sportcsarnok építésének első fázisát képezte, majd a szálló készült el és remélhetőleg a 2015-ben elkezdett nagycsarnok is hamarosan befog fejeződni. 
Balatonbogláron, az Urányi János Sport és Szabadidőközpont Sportcsarnokában a Nemzeti Kézilabda Akadémia (azaz NEKA) növendékei vannak otthon. A csarnok szó nem is a legjobb kifejezés, hiszen három csarnokból, azaz három játéktérből áll a komplexum, amelyeket a többi kiszolgáló létesítménnyel együtt kiválóan alkalmasak az utánpótlás nevelésre. A lelátókra majdnem 700 néző fér be, de szükség esetén ezt a kapacitás akár 1.600-ig is fel tudják tornázni. A város éke lett a sporttelep, ahol a NEKA hazai meccsei mellett számos rangos tornát bonyolítanak le, de felkészülésre, tréningre is kiválóan alkalmas az épületegyüttes. A modernizált sporttelepnek köszönheti a város, hogy a borgazdaság után most már sokan a kézilabdával is azonosítják a települést. 

A képekért köszönet Stolinak!

Siófok - Siófok KC Utánpótlás Sportcsarnok (Munkacsarnok):

Kép: Stolárcsik Tamás

Balatonboglár - Urányi János Sport és Szabadidőközpont Sportcsarnok:

Kép: Stolárcsik Tamás

hancsi78

Kispályák a világból

Kispályákból nincs hiány sehol a világban, így amerre járok, ha mást nem is, egy kézilabdapálya méretű grundot csak találok magamnak. 
Kusadasiban, a Batihan Hotelben is így volt, igaz a kispálya mellett egy teniszpálya is ékítette a komplexum sportrészlegét. Sokat nem tudok, nem lehet elmondani a műborítású játéktérről, csak azt, hogy volt, és kispályás foci mellet kosarazásra is alkalmas volt. Igaz jobb ha megfordítom a sorrendet és azt mondom ez egy kosárpálya volt, amit focizásra is lehetett használni.
Innen kicsit messzebb, Fethiyeben már egy nagyobb pályával találkoztam a Majesti Tuana Park keretein belül, de nem csak a pálya, hanem a szálloda is nagyobb volt, így a kézilabdapálya méretű játéktér mellett több teniszpálya is rendelkezésére állt a nyaralás közben sportolni vágyóknak.
Kicsit délebbre evezve a ciprusi Ayia Napa vároában az Atlantica Club tengerre néző hoteljánál egy füves kispályát kaptam lencsevégre, amely a szálloda előtt terült el, megosztva a gyönyörű kilátást egy strandröplabda pályával. Mint ne mondjak, itt élmény lehet sportolni, főleg hobbi szinten, amikor jut idő és van lehetőség a kilátásban is gyönyörködni. 
Továbbgurulva a szigeten Paralimni városában található a görögök lakta keleti országrész legnagyobb stadionja,  Stadio Torus Markou. A helyi labdarúgók mellett a szomszédos Ayia Napa csapat is ezt használja, ha éppen az első osztályban szerepelnek, így nem csoda, ha négy edzőpálya is rendelkezésre áll, sőt, a régi stadionnak is csak a lelátóit bontották el, a játékteret meghagyták. Ezen komplexum végében, a teniszezőkön túl van egy műfüves kispálya, amely inkább a helyiek amatőr igényeit hivatott kielégíteni, mint a profi focistákét. 
Átugorva Görögországba, Sarti falujában a tengerparton, a nagy focipálya mellett volt kiépítve egy betonos kispálya, amin a megszokott foci + kosárlabda segédeszközök voltak elhelyezve. Valamikor nagyon régen, úgy 2004-ben jártam erre utoljára, szóval jó lenne már látni újra a gyönyörű tengerpartot és azt, hogy meg van e még a helyi "sportkomplexum". 
Innen Tunéziába, egyenesen Scanes városába hajókázunk és ott a Sahara Beach Hotel kispályáját tekintjük meg. Sajnos sok pozitívumot nem lehet elmondani a kemény borítású pályáról, hiszen eléggé kiesik a szálloda központjától, így látszik rajta, hogy igazából sosem volt kihasználva, akár csak a mellette lévő teniszpályák. Ráadásul az istállók is a szomszédba vannak, a trágyát meg a kerítés mellett tárolják, így orrfacsaró bűzzel is meg kell küzdenie az ellenfélen kívül annak, aki itt sportolásra adja a fejét. 

Törökország - Kusadasi (Batihan Hotel):

Törökország - Fethiye (Majesti Tuana Park):

Görögország - Sarti:

Tunézia - Scanes (Sahara Beach Hotel):

Ciprus - Ayia Napa (Atlantica Club Sandgarden Beach Hotel):

Ciprus - Paralimni (Stadio Torus Markou):

hancsi78

Tépe

A tépei sportpályát nem nehéz megtalálni, hiszen a főútról remekül látszik a falu szélén lévő focipálya a kapukkal és a szép fehérre meszelt öltözővel. Itt-ott bokrok és fák határolták és a közelben egy gémeskút tette "hortobágyivá" a pusztát. Én 2014-ben jártam arra és vettem szemügyre közelebbről, hogy mi a helyzet Tépén. Akkor, annak ellenére, hogy a településen már évek óta nem volt működő labdarúgócsapat a pálya rendben volt. A klubház kifestve és felújítva, a kapuk is álltak, a gyep is nyírva volt, szóval csak 11 játékos, meg pár csere kellett volna és már nevezhetett is volna egy csapat a megyei küzdelmekben. Sajnos erre azóta sem került sor, de legalább a pályát még dédelgetik a helyiek és remélhetőleg soha nem jön el azaz idő, hogy gaz lepje el a játékteret, vagy lerobbanjon az egyetlen épület.

Tépei Sportpálya (2014)

hancsi78

DVSC: Balkán

A DVSC szép nemzetközi karriert futott be az elmúlt húsz évben, így a mindig kitartó és lelkes szurkolótáborának is volt alkalma beutazni Európát. Az egyik legjobban szeretett célállomás Magyarországtól délre, a Balkán felé vezetett, ahol szinte mindig kiemeltebb létszámban jelent meg a piros-fehér armada.
Bulgáriában mindjárt kétszer is vizitált a DVSC egymás után és mind a két meccs érdekessége az volt, hogy ezek a párosítások döntöttek a BL és EL csoportkörbe jutásról és szerencsére mind a kétszer a Lokomotív bizonyult jobbnak. 2009 nyarán a Levszki Szófia volt az ellenfél és a sajtó nem sok esélyt látott a debreceni továbbjutásra, hiszen az ellenfél híres, a szurkolótábora pedig hírhedt volt. A stadion beceneve Gerena, és 1990 óta viseli a Georgi Asparuhov nevet (előtte szimplán Levski Stadion volt) és kb. 25.000 nézőbefogadására volt éppen alkalmas. Azért ennyire és azért csak körülbelül, mert folyamatos felújításon esett át, de csak toldozgatták, foldozgatták, komolyabb átalakításra viszont nem került sor. A létesítménynek jól állt a távolság és ráfért volna egy komoly felújítás, mert közelről szemlélve bizony volt kivetnivaló az "állagban". A 2009-es BL párosítás óta már lassan egy évtized eltelt és pár éve komolyabb munkálatokba kezdtek a lelátókon, talán egy kis szerencsével újra találkozik a két csapat és akkor ezen újításokról is lesz képes anyagom.
A másik bulgáriai vizitre Lovech városába került sor, ahol mind a hazaiak, mind a debreceni drukkerek alacsonyabb létszámban jelentek meg. A Lovech Stadion is jóval kisebb volt a fővárosi testvérénél. Ide 8.100 néző fért volna be, ha minden szektor, minden székére vettek volna jegyet a drukkerek, de nem tették, így csak 4.000-en voltak a teraszokon. A DVSC vizitje előtt, 2010 májusában kezdték el a stadion felújítását, mert a bajnokságban remekül szereplő Litexnek szüksége volt egy modern otthonra a nemzetközi kupában. A város és a csapat vezetősége megálmodott egy mini, teljesen leszékezett ékszerdobozt, ami akkor nyárra el is készült. A DVSC csapatát már ebben a kész stadionban fogadták és gyorsan búcsút is inthettek az Európa Ligás csoportálmoknak, mert oda a debreceni Lokomotív jutott, ők viszont akkor még saját stadion nélkül.
Albániába már bő öt éve vizitált a Debreceni Vasutas szép számú Lokistával, akik felfedezték maguknak Korce rejtett szépségeit, amiből nem volt sok, mondhatni semmi ilyen nem volt.  Talán csak a Skenderbeu stadion, ami a kirándulás eseményének utolsó állomás és egyben célja is volt, hiszen itt feszült egymásnak a két piros-fehér alakulat. A létesítményt egy évvel korábban kezdték el ráncba szedni, de csak látszat eredményeket értek el. A lelátok és kiszolgáló egységek még így is elég ramaty állapotban voltak, igaz az UEFA ellenőreinek megfelelt. Összességében kicsit olyan volt, mintha visszament volna az ember az időben, de ez nem baj, sőt, a mai csillivilli építmények korában igazi színfolt egy ilyen pályán tétmeccset átélni.
A Toumba stadion sokak véleménye szerint a legfélelmetesebb atmoszférájú stadion, ahol a DVSC csapata megfordult a több mint száz éves történelme során. Ugyan nem volt teltház a 2003-as UEFA Kupa meccsen, de amilyen hangulatot teremtettek a fekete-fehér drukkerek, az bizony örökre beívódott a vendégszektorban helyet foglaló Lokistákba. A magyar csapat becsületére legyen mondva, ebben a félelmetes hangorkánban vívott ki egy kecsegtető eredményt  és adott magának esélyt a visszavágóra, amit végül sikeresen meg is vívott, amivel megérte a tavaszt a Loki, hosszú idő után először, magyar gárdaként. Visszatérve a stadionra a fekete-fehérben pompázó lelátókat és a tribünt már nem sokáig láthatták ebben a formában az idelátogatók, hiszen a 2004-es athéni olimpiára ráncba szedték az 1959-ben átadott létesítményt, amit 2013-ban tovább alakítottak, hogy elkészüljön a ma is használatban lévő "pokoli" Toumba Stadion.
A képekért köszönet Csirkének, Döninek, Derinek, Robesznek és Lokiscsabinak.

Bulgária - Lovech: Litex Stadion (2010):

Bulgária - Szófia: Georgi Asparuhov Stadion (2009):

Albánia - Korce: Skenderbeu Stadion (2012):

Görögország - Theszaloniki: Toumba Stadion (2003):

Képek: Derencsényi István / Czabán Dániel / Szabó László

Némeczki Róbert / Dobrán Csaba

hancsi78