2013. október 26., szombat
Podravka Koprivnica
2006-ban a DVSC lányai a nemzetközi kupában egy huszáros hajrát vágtak le és kiverve a jobbnál-jobb ellenfeleket egészen az elődöntőig masíroztak. Ott a horvát Podravka Koprivnica várt a cívis lányokra és szurkolóikra. A két gárda már találkozott egymással jó 15 évvel korábban, amikor is a piros-fehérek simán jutottak tovább a nemzetközi sorozatban. A kaproncai sportcsarnok viszont ismeretlen volt a csapat és a szurkolók számára egyaránt, hiszen abban a 1991-1992-es KEK sorozatban a horvát lányok Békéscsabán fogadták a DVSC-t a Jugoszláviában uralkodó háborús helyzet miatt. Szóval az új helyszín közelsége és a nagy tét miatt szép számú debreceni szurkoló tette tiszteletét a városban és már kora reggeltől uraltuk a környéket. A csarnokot a meccs előtt egy jó órával foglaltuk el, de ekkorra már nem volt nagy mozgás szabadsága a magyar szurkolóknak, hiszen mindenhol egyenruhás rendőrök terelték a drukkereket a megfelelő szektorokba. A Fran Galovic névre keresztelt csarnok kívülről egy egész nagy létesítménynek tűnt, de aztán kiderült, hogy mindez csak egy egyoldalas lelátóval rendelkező sportcsarnokot jelent, ami igaz alsó és felső szintre volt osztva és ezen az egy oldalon azért elég tisztességes létszámban férnek el a szurkolók. A tisztességes létszámra a mai napon nem is lehetett panasz, hiszen a csarnok kapacitásánál jóval többen szorongtak a lelátón, így ha az ember csak nézte a meccset akkor is folyt róla a víz. A csarnok többi részén csak bordásfal körítés volt, aminek egyik végében az RK Podravka által elnyert dicső trófeákról készült molinók voltak kitéve, míg a többi részen a helyi szurkolók rakták ki különböző zászlóikat. A meccs remek hangulatban telt köszönhetően a nagy küzdelemnek és a két szurkolótábor teremtette remek atmoszférának. A jó körítést csak a fontoskodó rendezők, majd a bemasírozó rendőrök rontották el egy csöppet, de szerencsére nem ez maradt meg a szurkolók emlékezetében. A lefújás urán már nem sok idő maradt a csarnok és a környék feltérképezésére, de a közben ránk boruló sötétség meg is akadályozta a további szemlélődést. A napi élmény remek volt még akkor is ha a lányainknak nem sikerült bekerülni a döntőbe. Az ilyen meccseket, túrákat egyszerűen nem lehet kitörölni az ember emlékezetéből.
hancsi78
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése