A beléptetéssel semmi gond nem volt. Megnézték a jegyünket és már mehettünk is. Se ruházat átvizsgálás, se alapos motozás! Semmi! Megköszönték, hogy a meccset választottuk vasárnapi időtöltésnek és már mehettünk is. A jegyünk a főtribün bal alsó sarkába szólt, ami pont szemben van a vendégszektorral és többnyire apa + fia kombináció volt megfigyelhető a lelátó ezen részén. Ebből mi egy picikét kilógtunk, de rossz szemmel ezért senki nem nézett ránk. A meccs előtt két "helyi sasnak" beöltözött figura (egy fiú, egy lány) járt körbe és üdvözölte a népet, de főleg a gyerekeket, illetve egy élő fehér fejű sas is repkedett a standok között, ami nem volt éppen mindennapi látvány. A legnagyobb figyelmet viszont a pálya közepén táncoló pomponos lányok kapták, hiszen körbevonulva a stadionban, szinte tocsogni lehetett a nyálban, úgy csöpögött mindenki a kis srácoktól az aggastyánokig. Ezután szépen bevonultak a csapatok mint egy bokszmeccsen és felálltak egymással szemben a pálya közepén, majd indulhatott is a találkozó.
A meccsen nem volt nagy iram, ráadásul úgy tűnt a vendégek nem is nagyon hajtják ki magukat. Rúgtak egy-egy gólt a félidők kezdetén, majd elfocizgattak a többi 85 percben. A Palace ment, küzdött, de semmire nem voltak képesek, jószerivel komolyabb helyzet nélkül kaptak ki a meccsen. A vendégszurkolók szépen megtöltötték a kijelölt részüket és az első gól után volt pár jó megdörrenésük, majd többnyire csendben álltak és ültek. Egy-egy nagyobb helyzetnél megdörrentek, néha még 3-4 dalt is elnyomtak egymás után, de nagy aktivitás nem volt részükről. Zászlót egyetlen egyet tettek ki, egy fekete Swansea lobogót, illetve a sorok között meglengettek pár dán, spanyol és természetesen walesi zászlót. A végén megtapsolták győztes csapatukat, majd két perc alatt ki is ürítették a szektort. A hazaiaknál egy kicsit más volt a helyzet, hiszen tudtuk hogy üzemel egy komolyabb ultracsoport (Holmesdale Fanatics) a piros-kékeknél, így a mai látogatásunk is elsősorban miattuk történt. Az előzetes hírek igazolták magukat és a Fanatics lepedője mögött mintegy 60-70, többnyire feketébe bújt ultra biztatta kedvenceit szinte kilencven percen át. A meccs alatt egy dobbal és 8-10 kisebb-nagyobb lengetőssel operáltak és azt kell mondjam igen csak jól csinálták amit csináltak. A vereség ellenére néha sikerült bevonniuk az egész oldalt a szurkolásba és ritkán még a stadion többi része is csatlakozott. Rajtuk kívül csak pár kisebb piros-kék zászló (Pride of South London, Irish Eagles stb.) került ki a stadion egyes pontjain, de ezekről a helyekről nem volt tapasztalható nagy lelátói aktivitás.
Crystal Palace:
Swansea City:
A lefújás után már nem történt semmi érdemleges, a stadion elég hamar kiürült, igaz a helyieknek nem is nagyon volt miért örülni a nap folyamán. A kilépésnél ismét csak megköszönték hogy eljöttünk ma a meccsre, majd a tömeggel tartva az állomást vettük célba. Hazafelé még megcsodáltuk a vonatból a Millwall hazai pályáját, majd a metró szünetelése miatt busszal jutottunk el északra, miközben Arsenal szurkolók hada között lavíroztunk, lévén aznap a Stoke ellen játszottak. Összegezve egy jó nap volt, melyet egy kicsit beárnyékolt a vasárnapi rossz tömegközlekedés és a gyenge meccs, de azért érdemes volt ellátogatni az ódon Selhurst Parkba és megnézni a helyi angol ultrák ténykedését.
hancsi78
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése