Ultras Debrecen SE

Ultras Debrecen Sportegyesület

Budapesten, 1997-ben alakult meg az Ultras Debrecen Sportegyesület Szanyi Sanyi vezérletével, mint DVSC Ultras SE kispályás labdarúgó csapat. Az egyesület a sportolni vágyó, Budapesten élő Lokistákat, Debrecenieket próbálta egy csapatba gyűjteni és így, különböző szervezett tornákon részt venni. Ez sikerült is, és évekig ez a csapat képviselte a debreceni szurkolókat a kispályás rendezvényeken,  az akkoriban szervezett nyári szurkolói gálákon, melyet a 3. Félidő rendezett több ízben, nagy sikerrel. Volt, hogy két csapattal is indult az "ultrasz"  és olykor egy-egy komolyabb eredmény is becsúszott. 

Kép: Ifj. Szanyi Sándor

1997 DVSC Ultras SE, 3. Félidő Kispályás Labdarúgó Kupa, 3. hely: 

Felső sor: Paragh Norbert, Pesti György,  Madár Attila, Madár László, Pikó Péter
Alsó sor: Lővei András, Szanyi Sándor, Szász Zsolt, Bárány Tamás

Az igazi változásra 1999 nyarán került sor, amikor is a UDSE tagtoborzót hirdetett a Nagyerdőre, ahol mintegy 30 fiatal labdát rúgni vágyó jött össze és lefektették a nagycsapat alapjait. A gárda kizárólag lokálpatrióta helyiekből és aktív szurkolókból állt össze, így a játékosok mellett a csapat vezetése is a "táborból" került ki. A felnőtt gárda mellett ifi és serdülő csapatot is indított az egyesület, akiket Zákány Feri edzett és a debreceni olasz focisulival működtek együtt. Az egyesületet a Loki Szurkolók Egyesülete támogatta a kezdeti időkben, így az egyesület LOSZ Ultras Debrecen SE névvel lett bejegyezve és a Budai Ézsaiás utcai focipályáján játszotta a hazai meccseit. A gárda a járási bajnokságba kapott besorolást, ami akkor a Hajdú-Bihar megyei III. osztály, Debreceni körzeteként volt nyilvántartva. 

Kép: Sándor Mihály: A debreceni futball képes kalauza II. kötet (288. oldal)

1999-2000 LOSZ Ultras DSE megyei III. osztályú csapata:

Felső sor: Percze Zsolt, Rózsa Attila, Petrovics Mihály, Szanyi Sándor, Radeczki Lajos, Balogh Béla, Teslár Mihály

Alsó sor: Kelemen Zsolt, Balogh Zsolt, Fekete Richárd, Kun Zoltán, Ötvös Zoltán, Széll Tamás, Kristóf Sándor Péter

A következő évben a LOSZ levette támogatói felügyeletét a labdarúgó csapatról, így innentől szimplán Ultras Debrecen Sportegyesület lett a csapat neve. A hetedik vonalban három évig vitézkedtek a fiúk, de fokozatosan kapaszkodtak felfelé a tabellán és 2002-ben feljutottak az összevont megyei II. osztályba, ami az akkori hatodik osztály jelentette. Ekkor a csapat már a DEAC Sporttelepén, a Dóczy József utcában rúgta a bőrgolyót, nem egyszer pár tucat debreceni ultra támogatásával, akik olykor idegenbe is elkísérték a csapatot.

Kép: Derencsényi István

2001: Létavértes SC - Ultras Debrecen SE 3-1 (Edzőmeccs)

A gárdát továbbra is Szanyi Sanyi trenírozta amolyan menedzseri, játékosedzői beosztásban Bolló Zsolt segítségével. Olyan szurkolók alkották még a csapatot mint Nagy Csaba, Harsányi Ádám, Zabos Zsolt,  Mandics Zoltán, Gönczi Laci, Nagy Balázs, Mészáros Róbert,  Varga Tamás,  és még sokan mások, akik az amatőr sportolás mellett hétről-hétre kint voltak az Oláh Gábor utcán szurkolni is a DVSC-nek. A támogatói kör is a táborból került ki, így a már sokszor említett Szanyi Sanyi mellett Mandics Zoltán, Balogh Zsolt, Paragh Norbert és Ádám fedezte a csapat kiadásait.  Az első megye kettes évben az előkelő hetedik helyet szerezte meg a stílusosan piros - fehér - (feketében) játszó csapat, majd a következő esztendőben a szerényebb 12. hely jutott csak a osztályrészül. A következő évben már nem állt össze a társaság, így 2004-05-ben nem indítottak egyetlen csapatot sem a bajnokságokban. Ez nem jelentette azt hogy megszűnt volna a klub, csak azt, hogy azóta nincs csapat melyet versenyeztetnének. A szüneteltetésre egyszerű volt az indok, nem volt rá pénz. Az anyagi támogatók szétváltak, a források elapadtak, a baráti társaság már nem olyan volt mint pár évvel azelőtt, így többen inkább kiszálltak, mert nem akarták ilyen körülmények között folytatni. Az egyesület ennek ellenére nem szűnt meg, továbbra is él, de csapatot nem indít egyetlen bajnokságban sem. Csak remélni lehet, hogy egyszer ismét eljön az idő és személy, aki kezébe veszi az egyesület sorsát és újra retteghetnek az ellenfelek nem csak a lelátón hanem a zöld gyepen is a debreceni ultráktól.

Források:
Sándor Mihály: A debreceni futball képes kalauza II. kötet
www.magyarfutball.hu
Ifj. Szanyi Sándor

 hancsi78