Magvassy Mihály Sportcsarnok - Győr

A Magvassy Mihály Sportcsarnokba még a kilencvenes évek derekén látogattam el először, mondhatni az első sportcsarnokok között volt ahol vizitáltam a női kézilabda csapatommal. A győri női "handball" szinte együtt emelkedett fel a debrecenivel, de amíg mi a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején voltunk a csúcson, ők napjainkban halmoznak dicsőséget-dicsőségre, nem csak Győrnek, hanem az egész országnak. Amikor az első vizitemet megejtettem a Rába-partjára, akkor fej-fej mellett küzdöttünk a bajnokságban és a kupában, így sose lehetett tudni ki fog éppen győztesen kikerülni a csatákból. Igaz ezen hatalmas küzdelmek mindig azt eredményezték, hogy vagy a Dunaferr vagy a Ferencváros állt fel a dobogó legfelső fokára, mi meg a 2., 3., 4. helyen osztoztunk a győri lányokkal. A csarnok abban az időben teljesen megfelelt az ETO csapatának és szurkolóinak, hiszen a rangadókon rendre elnyelt 2.000 embert, míg a kisebb meccseken csak ennek töredéke árválkodott a lelátón. Mi akár hányszor mentünk volt helyünk, igaz csak 2x-3x voltunk nagy busszal, a többi látogatás kimerült egy vagy két tucatnyi Lokistában, de az is megesett, hogy 2-3 ember volt csak a vendégben. A csarnok nem tartalmaz semmi extrát, legalább is számomra. A két hosszanti oldal megfelelő nézőt tud fogadni, míg a hazai tábornak az egyik kapu mögött van kialakított helye, csak úgy mint a Dunaferr Sportcsarnokban. Jelenleg még mindig ez az ETO csarnok csapatainak az első számú otthona, de már tervben van egy modernebb, nagyobb rendezvénycsarnok felépítése, így a fontosabb meccseket nem kell majd átvinni a nem éppen közeli Veszprémbe és végre otthon vívhatják meg a legnagyobb mérkőzéseiket a Győriek. Remélem még akkor is ilyen jó lesz a csapat, mert debreceniként bizony megtanultam, milyen is az ha "otthon is idegenben" kell meccsre járni vagy ünnepelni.

hancsi78