Még a kilencvenes évek közepén érkeztem elsőnek Angyalföldre, pontosabban a Fáy utcába ahol a helyi piros-kékekkel játszott a csapatom. Anno nem fogadtak minket nagy barátsággal arrafelé és ha nem a hazaiak akkor más budapesti alakulatok tettél tiszteletüket a vendégszektorban, így volt pár éles és meleg szituáció és hamar kiderült, hogy az angyalföldi nem éppen a legjobban elszeparált vendégszektor. Maga a stadion már akkor elég kopott állapotban volt és mit ne mondjak nem nyerte el a tetszésemet. Ennek ellenére jó párszor megfordultam arrafelé. Sajnos abban az időben még nem koncentráltam annyira a stadionokra, így igen kevés értékelhető felvétel készült a meccsek alatt, az meg egyszerűen eszembe se jutott, hogy csak úgy körbefotózzam a "túrák" helyszíneit. Persze ez idővel változott, mint ahogy a Fáy utcai Vasas stadion állapota és neve is.
2002-ben jött el a változás első szele és megváltozott a név. Ezután mint Ilovszky Rudolf
Stadion szerepelt a hivatalos "közleményekben", de a létesítmény állapota nem sokat
javult ebben az időszakban. Az új név ugyan kikerült pár helyre, de
komolyabb javításokat nem lehetett felfedezni a lelátókon vagy a
mellékhelyiségekben. Ekkora a biztonság is feljavult egy kicsit Angyalföldön, így a csatározások inkább az utcára terelődtek. A stadion hangulata viszont ugyanolyan silány maradt mint amilyennek a kilencvenes években megismertem.
A 2010-es év felé aztán komolyabb munkálatokról érkezett hír. Ez a klubhelyiség mellett a lelátók felújítását is magában foglalta. A hazai fő tribün is szépen le lett székezve, sőt még egy "Hajrá Vasas" felirat is belekerült és némi fedél is elkezdte védeni a hosszanti oldal egy részét. A többi lelátó rész is átesett felújításokon, javításokon, festésen és így már egész jól kezd kinézni a továbbra is Ilovszky Rudolf nevét viselő létesítmény. A felújítások után a szurkolók csak a stadionjuk újszerű állapotának örülhettek, ugyanis a aranylábú legények 2012-ben kiestek a második vonalba. A sok megélt "angyalföldi" túra miatt nekem nem is nagyon hiányzik a találkozás, maga a stadion meg főleg, mert felújítások ide, felújítások oda, még mindig nem nyerte el a tetszésem a Vasas SC hazai pályája.
A labdarúgó csapat mellett volt még egy párviadal ahol évtizedekig vérre menő csaták voltak a két fél között és nem csak a pályán, hanem a lelátón is. Sajnos csak volt, ugyanis az angyalföldi kézilabdás lányok, már elég régen az alsóbb osztályok parkettjét koptatják, így egy ideje nem találkoztak a "felek". A Vasas sportcsarnok nem a legnívósabb Budapesten, de azért a célnak megfelel. A pályát két oldalról egy-egy pár soros, "fapados" lelátó veszi közre, de ha valaki nagyon akar, akkor a karzatok mögül is nézheti a meccset, igaz innen csak állva. Ami a lényeg, hogy a küzdőtér be van süllyesztve, így mondhatni mindenki páholyban érezheti magát a mérkőzések megtekintésekor. Igaz ez a páholy néha akadályozza az embert a szabad kilátásban, de hát ha egyszer így tervezték, akkor nekünk így kell nézelődni. A Vasas csarnok sem tartozik a kedvenceim közé mint "épület", viszont remek kis túráink voltak arrafelé, így ha lehet ilyet mondani ide legalább szerettem járni.
hancsi78
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése