Mivel gyerekkorom óta az egyik kedvenc országom Ciprus, csak idő kérdése
volt, hogy mikor jutok el úgy oda, hogy ne a nyaralásé, hanem a sziget körbe
(pontosabban félkörbe) kocsikázásáé legyen a főszerep. A nyaralások alatt már
letudtam a szálloda körül lévő lehetőségeket, de ez lekorlátozódott Paphos és
Paralimni vonzáskörzetére. 2019-ben jött el a lehetőség és egy kora tavaszi
időpontfoglalással egyértelmű cél volt, hogy most nem a napozásé, olvasás,
pihenésé lesz a hét, hanem a sziget görög részének felkutatásáé. Ennek részekén
a legmagasabb pontra is fel kívántam jutni, hisz azt mondták az
"újságok", hogy ebben az időszakban itt még bizony síelni is lehet,
hisz a Troodos csúcsain még áll a hó. Erre nagyon kíváncsi voltam, de nem
nagyon akartam hinni, így rövidnadrág és póló kombinácóban ültem be a kocsiba,
csak egy pulcsit tettem be hátra a biztonság kedvéért. Ezen lazaságnak
köszönhettem, hogy rendesen megleptem a talpig overállba, sálban és sapkában éppen
síelni készülő embereket, amikor pucér lábszárral kiszálltam a kocsiból egy-egy
fénykép erejéig. Nem volt ez másképp a Troodos Visitor Center komplexumánál
sem, ahol térdig járhattam a hóban az erdőben, de az itt kialakított három
kispályát is több centis hó borította még. A kellemes fehér környezet ellenére
az idő nem volt rossz, de azért a pulcsi elkelt, még jó hogy vittem magammal.
Erre a napra egyébként nem volt beiktatva sok sportpálya, így a lesiklópálya és
az onnan nem messze lévő, most felkerülő három grund jelentette az aznapi
groundhoppingom zenitjét.
hancsi78
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése