1998-ban az UEFA Intertoto
kupasorozatban indult el a DVSC, így hosszú idő után először méretethette meg
magát nemzetközi szintéren. Az én generációm már nem is nagyon emlékszik a
Középe Európa Kupa, azaz a KK sorozatra, az 1986-os Interliga küzdelmekről már nem
is beszélve. Szóval mi eléggé tűzben égtünk, ami abban az időben azt
jelentette, hogy kiemelten készültünk a hazai meccsekre, míg a külföldi túra
nem nagyon került szóba, hiszen gyermekek voltunk még ekkor.
Belorussziába amúgy sem volt
egyszerű a bejutás, amit azóta még háromszor megtapasztalhattunk, hiszen
mindössze egyszer sikerült pár főnek kijutnia. Ekkor, a Dnyepr Mogiljev ellen nem utazott ki egyetlen
debreceni drukker sem a Spartak Stadionba, így se kép, se élmények nem érkeztek
haza a meccsről.
A következő ellenfél a csehországi
Hradec Kralové városában várt ránk a helyi fekete-fehérek személyében. A
Vsesportovni Stadionba egy tucatnyi Lokista ugyan kiutazott, de sajnos épkézláb
fényképek nem készültek erről a túráról sem.
Egy kicsit döcögősre sikerült
ugyan a továbbjutás, de megvolt az áhított idegenbeli több gól, így rostocki
DKB Arénába kicsivel több debreceni szurkoló érkezett, de a helyzet ugyanaz
volt mint Csehországban, azaz kép nem készült a turnéról, vagy legalábbis ez idáig
nem került elő egyetlen felvétel sem.
A sokkal esélyesebb németek
kiejtése után Lengyelország volt a következő úti cél a csapat számára, ahová mi
fiatalok is próbáltunk eljutni egy kisbusszal. Szerencsére pár idősebb arc is
csatlakozott a brigádunkhoz, így nem volt akadálya a chrozowi túrának. A
meccsnek a Ruchu Stadion adott otthont és az egygólos idegenbeli vereség
eséllyel kecsegtetett a továbbjutást illetően. Ebből sajnos nem lett semmi, így
az akkor hőn áhított olasz ellenfélből (Bologna) sem lett semmi. Viszont ez a
nyolc meccs felejthetetlen élményt nyújtott a debreceni szurkolók legtöbbjének,
főleg az én korosztályomnak.
hancsi78
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése