Valamikor a kilencvenes évek közepén jutottam el elsőnek a Megyeri úti Stadionba. Egyedül, vonattal keltem útra és ez csak azért volt nagy szó mert Budapestről nem sok fogalmam volt akkoriban, így benne volt a pakliban, hogy meg sem találom a "Dózsa" szentélyét. Tizenévesen persze a szülők azt se tudták merre járok, de hát ultra voltam, mennem kellett. Még akkor is ha a többiek nem nagyon akartak elindulni, lévén a korábbi meccseken a lilák nem kímélték a magamfajta cívis drukkereket. Nekivágtam pár szendviccsel és nagy izgalommal, hogy felfedezzek valami újat, valami izgalmasat. A nyugati pályaudvartól metróval és buszokkal próbáltam operálni és szerencsére adtam magamnak elég időt, így belefért 1-2 rossz útra térés, de így is már két órával a meccs előtt megvettem a jegyet és megkerestem a vendégszektort. Mivel a biléta pont a másik oldalon sikerült beszereznem, így szépen körbe kellett sétálnom a létesítményt, de nem volt gond, nagyon nem hirdettem, hogy honnan jövök, így simán elfoglaltam a helyem a debreceni drukkereknek kijelölt helyen. A külső "borítás" annyira nem fogott meg a Megyeri úti stadion kapcsán, de azért belülről már egészen pofásan hatott, még akkor is, ha már látszott az idő vasfoga bizony kikezdte a lelátók beton alapzatát, a kerítést, és összességében mindent. Az omladozó betont érezhettük saját bőrünkön is, mivel a körbe ránk vicsorgó hazaiak néha megkínáltak 1-2 kisebb-nagyobb darabbal. Mi sokat nem tehettünk ellene, alig 25-en üldögéltünk szétszórva a lelátón és a szervezettségnek a legkisebb jelét sem mutattuk. Kaptunk vagy négy gólt, így az első élményeim eléggé negatívak voltak Budapesttel, a IV. Kerülettel, Újpesttel és a Megyeri úttal kapcsolatban. Aztán még visszatértem párszor, de már nem egyedül, jöttek velem a srácok is, így volt amikor hatan, volt hogy kicsit többen (akár 30-40-en) is felmerészkedtünk a violákhoz. Egy közös volt benne, egyszer sem tudtunk kiemelt létszámban a Megyeri úton vizitálni. Aztán jött a stadion rekonstrukciós program és Újpesten az elsők között vágtak bele a fejlesztésekbe. A stadion maradt a régi helyén, de a lelátókat, a pályát teljesen felújították és ami lényeges teljesen leszékezték és befedték. A székek színhatása miatt hamar a "Barbi" becenévvel illeték az ellenfelek, pedig hivatalosan Szusza Ferenc után keresztelték el a stadiont. A befedés sem sikerült tökéletesre, ugyanis a tető nem védi meg az összes szurkolót az eső vagy hó kíméletlen hatásaitól és az alsó sorok bizony áznak és fáznak egy esetleges teltház és szélsőséges időjárás együttállása esetén. Mindenesetre az új létesítmény szép lett, jó lett és mi is kiemeltebb létszámban kezdtünk el érkezni az új lelátókra, ami nem annyira az új létesítmény hanem a csapatunk előretörésének az érdeme.
Megyeri úti Stadion:
Szusza Ferenc Stadion:
hancsi78
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése