Akik nem ma kezdték a "szakmát", hanem részesei lehettek a kilencvenes évektől kibontakozó magyar ultra társadalomnak, azoknak nem mond újat a "fényképcsere" és a "levelezés" fogalma. Anno így jutottak el az információk egyik brigádtól a másiknak, így láthattuk mi történik a többi honi táborban, amivel felmérhettük hol is tart a saját "kis" mozgalmunk. Persze mindemellett a nemzetközi kapcsolatokat sem lehetett elhanyagolni, így külhonból is jött az "anyag" és egy idő után a környéken hozzánk csengetett be a legtöbbször a postás. A szűk egy évtized, ami alatt Magyarországon hódított a szurkolók között ez a divat, számtalan barátra lehetett szert tenni, akikkel ma már az interneten sokkal könnyebben megtalálja egymást az ember, de az a varázs, amit egy-egy boríték felnyitása jelentett, már nem tér vissza az email fiók megtekintésével. Nekem számtalan csere és levelezési partnerem volt, többnyire haza "vizekről" mert elsősorban a honi mozgalom érdekelt, de ez nem jelentette azt, hogy ne kaptam volna külföldi levelet vagy csereanyagot. A szenvedély egy évtizedet ölelt át, de aztán jöttek a digitális gépek, az internet és úgy elkezdett áramlani az információ, hogy a hagyományos levelezés teljesen elvesztette a jelentőségét. Ennek ellenére az összegyűjtött képanyag megmaradt és igaz a tárolása sokkal nehezebb mint a digitális testvérnek, azért az élmény így is örök...........
hancsi78
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése