Liverpool

2009-ben nagy tettet vitt véghez a labdarúgó csapatunk, nevezetesen bejutott a Bajnokok Ligájának csoportkörébe, így már előre tudtuk 1-2 neves ellenfél biztos akadni fog a hálónkba. Nem is kellett csalódnunk, hiszen első idegenbeli tóránk során már készülhettünk is Liverpoolba, ahol mindjárt két híres angol labdarúgó klub is székel, igaz nekünk csak egy jutott ellenfélül. A helyszínt kocsival értük el és a korai érkezésnek köszönhetően volt idő elballagni a belvárosba, a kikötőbe, megnézni "Bitliszéket" és természetesen átsétálni a Goodison Parkba ahol az Everton FC otthona van. A hagyományoktól eltérően, ezt most nem párommal, hanem egy kisebb csipet-csapattal tettem meg és mákunk volt, nyitva találtuk a stadiont, pontosabban volt aki beengedjen minket. A kékek otthona így üresen is elég impozáns és igaz nem pont ebben a formájában, de 1892-óta hazai pályája az Evertonnak. Ez azért tiszteletet parancsoló, igaz a briteknél nem egyedülálló. Érthető hogy kattogtak a masinák, hiszen mindenki szeretett volna emléket a "történelmi" pályáról, még ha ma este nem is ez volt a fő attrakció számukra. A kellemes nézelődés után köszönetet mondtunk a segítőkész szakinak, majd szépen visszasétáltunk az Anfield Roadra.

Goodison Park (Everton FC)

Az Anfieldre visszaérve, már a meccsnapokon megszokott tömeg fogadott minket. Csak úgy kígyóztak a sorok és mindenki az esti találkozóra koncentrált, főleg mert a mi kis szerény csapatunkra nem minden bérletes volt kíváncsi, így most volt alkalom másnak is bejutni a méltán híressé vált piros-fehér lelátókra. Nekünk sem volt akadály, így hamar el is foglaltuk a helyünket és ezzel egy újabb "kívánság" teljesítve lett a listáról. Az Anfield, a Kop és a "You'll never walk alone", így egyszerre, egy helyen, élőben, erre vártam az életben. A "három kívánság" ugyan teljesült, de abból a varázsból amit ennek a stadionnak nyújtania kellene már szinte semmi nem maradt. Ott az Anfield, ami szép, jó, modernizált és ugye csak a Liverpool FC otthona (még ha eredetileg az Everton FC is volt a házigazda), eddig ok. Ott a Kop, gyerekkorom egyik idealizált hazai lelátóhelye, ami akkor még talán az is volt, amire joggal nézett fel egy-egy honi vagy külföldi tábor. Egy állóhelyi szektor, ahol iszonyat hangerővel biztatták a vörös ördögöket, most ugyanolyan átlagos hely mint a többi, csak annyi hogy itt van pár zászló a sorok között. A teljesítmény nulla! A "himnuszukat" jó volt egyszer élőben hallani, aztán még egyszer, de más nem volt, csak székcsattogás, meg egyszer egy nagy "jeeee" és ennyi. Egy kiherélt tábor, egy nagy színház, semmi több, ez volt nekem  az Anfield 2009-ben.

hancsi78